Szombat este a 224. milánói derbi következik. Marco Giampaolo, a Milan edzője megtartotta mérkőzés előtti sajtótájékoztatóját.

Az olasz szakember a nyáron vette át a csapat irányítását és ez lesz az első milánói városi derbije, ahogy az Inter trénerének, Antonio Conténak is.

“Ez egy szenzáció, amit este én is meg fogok tapasztalni. Beszéltek nekem a légkörről és a szenvedélyről, ami megvilágítja ezt a párosítást. Ez egy nagyon fontos mérkőzés, ami nagyon sokat jelent. Genovában több különböző derbit is megtapasztaltam a légkör illetve a hangulat szempontjából. Tudom, hogy mit jelent ez a mérkőzés a szurkolóknak. Célom, hogy sok ilyen mérkőzésnek legyek részese. Személy szerint nyugodt megközelítéssel állok a meccshez.” – mondta Giampaolo az újságíróknak.

“Szeretem, ha koncentrált játékosaim vannak, akik lelkesen játszanak. Nincs idegesség és nincs szükség a szint emelésére, mert ez itt magától megtörténik. Nem kell semmi mást hozzáadni a felkészüléshez. Tudnod kell, hogyan élvezd a játékot amellett, hogy felelősségteljes vagy. Azt látom, hogy a csapat nyugodt és az ilyen mérkőzésekhez örömmel és lelkesedéssel kell hozzáállni. Gyakran elmondom a játékosoknak, hogy érezzék jól magukat a pályán.”

“Calabria helyén Conti fog játszani. Ez egy lehetőség Andrea számára. Jól edzett, mindig koncentrált és az előző hónapokhoz képest fejlődött. Védekezésben nagyon nyitott volt az új dolgokra. Semmit sem kell bizonyítania. Nem háborúba megy, hanem focimeccset fog játszani.”

“Azt gondolom, hogy az általad elvégzett munka kifizetődő és fordulópontot jelenthet a kulcsfontosságú mérkőzéseken. Előbb vagy utóbb eléred azt a pontot, ahol tudni fogod, hogy ki vagy, magabiztos leszel és a dolgok ösztönössé válnak. Minden mérkőzés jó lehetőség arra, hogy megmutasd, amiken az edzéseken dolgozol. Minden szempontból a tökéletesítésre törekszel. A jó játék a mentalitás és a pályán való hozzáállás kérdése. Az előszezonban az első felkészülési mérkőzéseken a csapat megmutatta a jelét annak, hogy mit akarunk. A bajnokságban már kevésbé, de rajta vagyunk. Az új játékosok beépítése egy kicsit lelassítja ezt a folyamatot, de biztos vagyok abban, hogy egyértelmű, világos és felismerhető identitása lesz a csapatnak.”

“Az Inter egy határozott csapat. Következetesek és mindig arra törekszenek, hogy a saját játékukat játsszák. Nagyszerű egységes munkát kell végeznünk – felelősségteljességet és taktikai érettséget mutatva. Ez a legnehezebb mérkőzés számunkra és nagy teljesítményre lesz szükség. Képesnek kell lennünk arra, hogy olvassuk a különböző szituációkat. Nem tudom, hogy az Inter jobb vagy rosszabb állapotban jön-e a mérkőzésbe, mint mi. Ez a meccs minden előrejelzést meghiúsít.”

“Egy derbit meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni, de nem érdekelnek azok a vélemények, hogy mi vagyunk az esélytelenebbek. Azt akarom, hogy a csapatom jól teljesítsen. Nagy figyelmet kell fordítanunk az apró részletekre és védekezésben illetve támadásban egyaránt jól kell szerepelnünk. Jobban akarunk teljesíteni az Inter ellen, mint pár nappal ezelőtt a Slavia. A védekezéshez nincs szükség arra, hogy teljesen visszaállj. Labdát birtokolva is lehet védekezni. Nem szeretem, ha visszaáll a csapat. A célunk, hogy jó dolgokat vigyünk véghez, de ezeken dolgozni kell. Alapvetően nem akarok olyan csapatot látni, amely teljesen visszaáll és hosszú labdákkal próbálkozik. Taktikai tudatosságra van szükség.”

“Conte? Nagy utazásra indult. A kezdetektől fogva követem őt és tudom, hogyan fejlődött. Ma az Internél azt a futballt játsszák, amelyet Conte kezdetben alkalmazott. Soha nem álltam vele szemben, de tudom, hogy honnan jött és ismerem a futballról alkotott elképzeléseit.”

“Paquetá? Nincs semmi probléma. Rebic? Megvan benne az elszántság és megfelelő mentalitással érkezett. Biglia? Tapasztalt játékos és tudja, hogyan kell a nagy mérkőzéseken játszani. Sok egyén van az öltözőben, sokan vezérek és az egyik Gigio.”

“A szurkolók? Egyértelműen ők a legnagyobb értékei a labdarúgásnak. Tudom, hogy mit jelentene nekik, ha megnyernénk az Inter elleni derbit.” – tette hozzá.

4 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Lassan a hobbimmá válik, hogy Giampaolo nyilatkozataiban keresem az ellentmondásokat…

    “Az előszezonban az első felkészülési mérkőzéseken a csapat megmutatta a jelét annak, hogy mit akarunk. A bajnokságban már kevésbé, de rajta vagyunk. Az új játékosok beépítése egy kicsit lelassítja ezt a folyamatot, de biztos vagyok abban, hogy egyértelmű, világos és felismerhető identitása lesz a csapatnak.”

    Az előszezon első meccsein – gondolom, a Bayern meg a Benfica elleni mérkőzésekre gondolt Giampaolo – még valóban nem sok új szerzemény jutott szóhoz. Azt viszont nem gondolom, hogy ne lett volna lehetőség arra, hogy folyamatosan kerüljön be meccsenként 1-2 új ember a csapatba. Nem azonnal kellett volna őket a kezdőbe rakni, hanem 10-15 percekre a pályára küldeni az illetőket.

    Giampaolo arról beszélt a kinevezése óta többször is – amely miatt bíztam is benne -, hogy identitást akar adni a Milannak, amellyel együtt járhat a stílus kialakítása, “valamilyen”, vagyis felismerhető lesz a Milan játéka – mármint pozitív értelemben…

    Az általa elmondottak alapján tehát Giampaolo valamit teremteni akart, valami olyan dolgot létrehozni, amely – és ebben tökéletesen igaza volt és van – korábban, az utóbbi években hiányzott a csapatból. Ehhez képest az a megjegyzése, hogy az új játékosok beépítése miatt nehézkes ez a folyamat (ti. annak kialakítása, hogy “mit” akar játszani a Milan), némileg hiteltelenné teszi őt. A csapatban ugyanis szinte kizárólag olyanok szerepelnek folyamatosan, akik korábban már itt voltak. Ez védhető lenne abban az esetben, ha ezek a játékosok a felkészülés kezdetétől Giampaolo rendelkezésére álltak volna. Paqueta vagy Kessie esetében azonban ez nem igaz, ugyanis mindketten később érkeztek vissza a nyaralásból, mint jónéhány új igazolás. Eközben Bennacer érdekes módon a második meccsén kezdő tudott lenni, és Rebicnek is elég volt kb. egy hét, hogy pályára küldhető legyen. Mindeközben Krunic, aki a felkészülés kezdetétől az edző rendelkezésére állt, ráadásul olaszul is ért, egyáltalán nem lépett még pályára. Valami nem stimmel.

    Az első mérkőzés után Giampaolo olyasmit mondott, hogy a játékosok stílusát nem tudja megváltoztatni. Erre változtatott (bár nem annyira a stíluson – legalábbis ezt nem lehetett észrevenni -, hanem játékrendszert, ami ugye rohadtul nem ugyanaz). Nem igazán értem, hogy Giampaolo hogyan akar úgy stílust teremteni, hogy szinte kizárólag olyan játékosokat erőltet, akik stílusukban változni nem képesek, illetve akiknek a stílusán nem képes változtatni… Az első bajnokihoz képest a Verona elleni meccs kezdője 2 ponton tért el: Borinit és Castillejót Kessie és Biglia “váltotta”. Felfoghatatlan, hogy a Milan játéka hogy a francba’ nem változott meg varázsütésre…

    A Milan futballját egyelőre nem nagyon lehet elemezni, és a csapat játékának nem hogy stílusa nincs, még erre utaló jeleket sem nagyon lehet felfedezni. Lehet, hogy a stílus kialakítása nehézségekbe ütközik, de lassan két és fél hónap után nem azt a nagysemmit kellene látnunk támadásban, amit tavaly is (Suso bead vagy kapura lő).

    A keretben van két igazi csatár, Piatek és Leao. A 2 csatáros játékot az első adandó alkalommal “dobta” Giampaolo, pedig adta volna magát a lehetőség, hogy legalább egy meccset adjon ennek a lengyel-portugál kettősnek. Visszatért a csapat az 1 csatáros rendszer(ek)hez, ezzel a döntéssel gyakorlatilag az örök cserék közé betonozva a portugált, ami nem tetszik.

    Giampaolónak két dolga lett volna, illetve lenne. Egyrészt az újakat fokozatosan beilleszteni, másrészt a Milant stílusos focit játszó csapattá alakítani. Eltelt két és fél hónap, de egyelőre olyan, mintha mindennel foglalkozott volna, csak ezekkel nem.

    Kíváncsi vagyok, meddig tart a türelem, ha nemcsak ezekben nem történik változás, hanem még eredmények sem lesznek…