Silvio Berlusconi elmondta, hogy nehéz és fájdalmas döntést kellett meghoznia, amikor úgy döntött, három évtized után megválik a klubtól. A 79 éves olasz üzletember – aki korábban Olaszország miniszterelnöke volt – 1986 óta irányította a Milant és több alkalommal is a világ tetejére emelte a csapatot.
„A Milan eladása egy fájdalmas, de szükséges döntés volt.” – mondta röviden Berlusconi.
Az előszerződést pénteken délután írták alá a felek és a közeljövőben 740 millió euróért cserél gazdát a Milan.
[adrotate banner=”28″]
9 hozzászólás
Nem érdekel.:P
Pedig kicsit érdekelhetne,mert ha ez a faszi nincs,akkor ma valószínűleg a bőrszalonnának,vagy a Margitnak szurkolnál.
Még rosszabb esetben a Fradinak !
Tudod hol volt a Milan Berlusconi előtt? Megmondom neked: a mostani szintnél is lejjebb! „You built it, so now preserve it.” 😉
Hát tudod,hogy hol volt a Milan berlu papa előtt a seria B-en és miért mert bunda botrány miatt a harmadik helyről a seria B sorolták,de már akkor kétszeres BEK és kétszeres KEK győztes csapat volt egy nagy múlttal,miért nem vette az Atalantat vagy más csapatott és csinált volna egy nagy bajnokot belőle,de ami igaz neki is van valami köze a csapat sikeréhez ezt nem vitatja senki ,de nem ő csinált nagy csapatot a Milanból csak kihúzta a gödörből amibe abban a pillanatban volt .
Hmm… szóval 30 év alatt 5 BEK/BL kevesebbet ér, mint 71 év alatt 2. Oké?
Badarsagokat beszeltek 🙂
De mindegy is most megnezhetjuk mire mennek a kinaiak 😉 remélhetőleg nem csőd és nem csak eszetlen penzkoltes lesz mint a citynel vagy stb …
Nagyon vártam már ezt a pillanatot, amikor „végre” Berlu eladja a csapatot…szidtam már hogy menyen már a ….., vaknak, szemilisnek, meg nemis tudom én minek még….de most, hogy már eladta a csapatot valahogy elszomorított is a hír (de viszont boldog is vagyok), olyan fura erzés hogy „már nincs” Berlu…. Ha nem Berlu akkor lehet nemis vagyok AC drukker, lehet a gyerekkorom más csapat körül forgott volna…egy nagy nagy köszönet magának Berlu papa :)))
„milanmisi” alábbi megállapításával vitatkoznék:
„… neki is van valami köze a csapat sikeréhez ezt nem vitatja senki ,de nem ő csinált nagy csapatot a Milanból csak kihúzta a gödörből…”
A Berlusconi-éra előtti 87 évben a Milan 10 bajnoki címet (az utolsót 1979-ben), 1922 óta 4 Olasz Kupát (az utolsót 1977-ben), 1956 óta 2 BEK-trófeát (az utolsót 1969-ben), 1960 óta 1 Világkupát (1969) és 1961 óta 2 KEK-et (az utolsót 1973-ban) nyert. Ez összesen 19 kupa. Berlusconi 30 éve alatt 28-at nyert a Milan.
Nem akarom degradálni a hőskor bajnoki címeit, de nyilvánvalóan pl. az első scudettóért nem kellett annyira megizzadni, mint az 1999-esért…
Ha a 2 Latin-Kupát (tkp. a BEK elődje) nem számítjuk, akkor is 30 év alatt 2 BEK-siker jött össze, míg a Berlusconi-érában 5. Egyrészt a különböző korok BEK/BL-lebonyolítási rendszereit sem érdemes összevetni, másrészt kiemelendő, hogy a Berlusconi-éra Milanjainak egy kőkemény olasz bajnokságból kellett kvalifikálnia magát a BEK/BL-be, ami sokáig kizárólag bajnoki címmel volt lehetséges. A történelem talán legjobb klubcsapatának, a Sacchi-féle Milannak a scudetto például csak egyszer jött össze…
Nem igazán tudok egyetérteni azzal, amit „milanmisi” írt, hogy Berlusconi „csak” kihúzta a gödörből a Milant. A pre Berlusconi-időszak eredményei azt mutatják, hogy a Milan igencsak stabilan haladt azon szakadék felé, amelybe egy rakás korábbi neves együttes belezuhant. Az eredmények hiánya és a klub körüli botrányok, a csőd veszélye miatt is úgy tűnt, hogy a Milan megrekedt egy ponton, sőt, elindult a süllyesztő felé…
Voltak jó időszakai a Milannak az ’50-es években a bajnoki címekkel meg a ’60-as években a BEK-győzelmekkel, de az ezt (1969) követő 20 évben gyakorlatilag egy scudettón meg egy KEK-sikeren kívül semmi nem jött össze. Berlusconi nélkül a Milan teljesen kilátástalan helyzetbe került volna az 1980-as évek végére.
Jó kérdés, hogy Berlusconi csinált-e nagycsapatot a Milanból. A Milant azért tekintem a mai napig nagycsapatnak, mert a válságos évek mellett több sikeres időszaka volt (1950/60-as évek, 1988-1995, 2003-2007), amelyben nagy trófeákat (köztük nemzetközi trófeákat is) nyert. Több olyan klub is volt, amely az európai kupák születése után eleinte hasonló sikereket ért el, mint a Milan az 1960-as évektől, de azután visszaesett, és ma már bajosan lehetne nagycsapatnak tekinteni (Nottingham Forest, Borussia Mönchengladbach, de tkp. a Benfica vagy ma már az Ajax is). Nyilván leginkább a 4 nagy bajnokság elitjéről lehet beszélni ennek kapcsán…
Azt gondolom, hogy a Milan az 1960-as évek sikerei után ugyanoda juthatott volna, ahová több patinás egyesület, amennyiben nincs Berlusconi. A klub a csőd szélén állt, a Serie A a legerősebb bajnokság volt, amelyből könnyen ki lehetett volna pottyanni, ha az az állapot marad… Bár a Lovag belekapaszkodott a Milan jól csengő, dicső múlttal bíró nevébe és történetébe, de ő volt az, aki alatt igazán nagy klubbá vált a Milan. Kb. annyit jelentett Berlusconi a Milannak, mint Sir Alex Ferguson a Manchester Unitednek.
A Milan elmúlt 30 évének mercatotörténetét vizsgálva teljesen egyértelmű számomra, hogy Berlusconi, amikor szinte bárkit megvehetett volna, akkor sem csak a pénzével operált. Egy csomó olyan döntése volt, amelynek semmi köze nem volt a pénzhez. A három legfőbb edző: Sacchi, Capello és Ancelotti kinevezése például egyáltalán nem a pénzről szólt. Berlusconi biztosította a hátteret, amivel lehetővé tette azt, hogy Sacchi alkotni tudjon, stílust teremtsen, Capello számára pedig azt, hogy egy szinte foghatatlan csapatot (keretet) állítson össze. Hogy a jó döntései mennyire kellettek ahhoz, hogy a Milan igazi szuperklubbá váljon, azt éppen a jelenlegi helyzet mutatja: az utóbbi fél évben a klub olyan volt, mint egy tőkesúly nélküli vitorlás, mert nem voltak ésszerű döntések.
Berlusconi 30 évéről még rengeteget fognak beszélni és írni, vitázni, hogy mekkora szerepe volt a sikerekben, de nekem egyértelmű, hogy ha ő nincs, a Milan sosem lehetett volna az a klub, amelyért még az utóbbi évek nulla eredményei ellenére is milliók őrülnek meg szerte a világon. Azt is fontosnak tartom, hogy az általa újjáépített klub sikerei révén a Milan múltja is sokkal nagyobb figyelmet kapott.
Csatlakoznék…az elmúlt három éven kívül semmit sem olvasnék komolyabban Berlu fejére…és bár Berlu elött sem volt kis csapat a Milan,azért korántsem volt a VILÁG LEGJOBB KLUBJA…márpedig Berlu azzá tette a Milan-t..tetszik nem tetszik elévülhetetlen érdemei vannak abban,hogy a merdisták csak folythatják a nyálukat még évezredekig akkor sem lesznek akkora klub mint a MILAN !!!
Köszönöm elnök úr a 27 gyönyörű évet és azt a 3 legútóbbit pedig gyorsan felejtsük el !!!