Ronaldinho, a piros-feketék korábbi brazil zsenije örömmel gondol vissza a Milánóban töltött két és fél évére, ahol hamar a szurkolók kedvence lett.

“Emlékszem, amikor elhagytam a Milant, lehetőségem volt csatlakozni a Flamengóhoz. Erről a csapatról álmodtam és nem utasíthattam el az esélyt, hogy játsszak a Libertadores kupában. Minden nagyon gyorsan történt. Több európai nagy csapatban is játszottam és nagyon különleges volt számomra a Milan. Sokkal másabb, mint a többi csapat. Berlusconi olyan volt, mintha a második apám lett volna.” – mondta Ronaldinho a La Gazzetta dello Sportnak.

“Nagyon hiányzik Olaszország és hiányzik Milánó. Természetesen Párizs és Barcelona is.”

Ronaldinho 2008 nyarán csatlakozott a Milanhoz a spanyol FC Barcelonától és összesen 95 mérkőzésen öltötte magára a piros-fekete mezt. Az Aranylabdás játékos 26 gólt szerzett és 30 gólpasszt jegyzett a Milan színeiben.

14 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Soha se játszott Kaká és Ibrahimovic egy csapatban. Sőt Ibra még Didával de játszott egy csapatban. Nekem a 2008/9-es csapat jön be a legjobban. Dida Zambrotta Nesta Silva Maldini Beckham Seedorf Pirlo Kaká Ronaldinho Pato/Inzaghi/Shevchenko. Na ilyen csapat biztos , hogy nem lesz még egyszer. Ez a csapat komolyabb mint a mostani álom kezdő

  2. Nincs még egy ilyen futballista a világon. Nem sprintjeiről volt híres. Rövid távon csinált hülyét bárkiből. Minden mozdulatában benne volt a futbal iránti imádat. Ha a csapat nem is játszott mindig a legjobban, de miatta érdemes volt meccset nézni. Kár, hogy nem hamarább érkezett, vagy hogy már kiöregedett. Nagy segítséget jelentene.

  3. Ronaldinho az egyetemes labdarúgás koronázatlan királya!!! Embert nem láttam még így játszani, mint őt, s közben csak mosolygott végig, ahogy bolondot csinált az ellenfél játékosaiból! Talán nem is ember Ő, hanem valami földre szállt Isten! Véleményem szerint nem volt, és nem is lesz soha ilyen tehetséggel megáldott labdarúgó a földkerekségen! Elképesztő technikai tudás, hihetetlen cselező készség, robbanékonyság, és ami a legfontosabb: ész és játékintelligencia! Neki aztán mindegy volt, hogy jobbal vagy ballal lőtt… hihetetlen erővel, és pontossággal szúrta kapura a lasztit… /mellesleg… szabadrúgáskor a felugró sorfal alatt laposan megküldött laszti is az Ő agyából pattant ki, persze ma már látni ezt másoktól is, pl. C. Ronaldo, stb./ Ez a fickó egy Isten… nem is tudok rá mást mondani! Szerencsés ember vagyok, hogy láthattam – ha csak képernyőn keresztül is – játszani! Irányítónak is egy lángelme volt! A napokban emlegetett, egyébként rendkívül tehetséges Pato, az Ő itt léte alatt szárnyalt igazán! Emlékszem a 2008-2009-es, majd a 2009-2010-es szezonokra, mit műveltek együtt… kár, hogy Roni fizikálisan akkoriban nem volt már a toppon… nem is a kora miatt, hanem az éjszakázások, bulizgatások miatt! Egyszerűen szeme volt a labdáinak… persze ehhez kellettek olyan társak nyilván, akik fel tudtak nőni a feladathoz, egy gondolati “síkon” mozogtak vele… ilyen volt Pato is… Nem árulok el nagy dolgot azzal, hogy Ő még most is nagy segítségére lenne ennek a mai Milannak…
    Tudom, nagyon elfogult vagyok vele, de az az igazság, hogy ez a fickó egy megismételhetetlen csoda!!! Boldog vagyok, hogy ha csak 2 és fél évet is, de láthattam varázsolni a kedvenc csapatomban!!!
    Messi, C. Ronaldo, Suarez, Neymar, stb. mind-mind hatalmas futballisták, azonban a bőröndjét se vihetné egyik se Ronaldinhonak! Ez az igazság.

  4. én láttam élőben is többször Milanóban 🙂 valóban zseni…egyébként 35 éves…egy fél éves szerződést simán tolnék neki ha boateng kapott esélyt akkor roni is kaphat…. csak a jelenlétével legalább 10 ezret emelkedne a nézőszámunk…

  5. Volt régebben facen egy kép. Messivel, CR-rel és Ronaldinhoval. Mindhárom kép alá, volt írva egy kis angol szöveg. Nyers fordításban, Messihez hogy az ember miatta szereti a Barcát, CR-hez hogy az ember miatta szereti a Madridot. Ronaldinhohoz pedig az hogy az ember miatta szereti a focit. Mást nem is szeretnék írni.