Riccardo Saponara távozik a Milantól és visszatér korábbi klubjához, az Empolihoz – jelentette be a klub pénteken a hivatalos honlapján.
Saponara 2013 nyarán csatlakozott a Milanhoz, azonban nem sikerült maradandót alkotnia, hiszen Massimiliano Allegri, Clarence Seedorf és Filippo Inzaghi vezetése alatt sem sikerült beverekednie magát a kezdőcsapatba.
Az Empoli a hivatalos honlapján jelentette be, hogy egy félévre kölcsönvették az olasz szélsőt. A megállapodás szerint az Empolinak a szezon végén opciós joga lesz a 23 éves középpályásra.
Saponara korábban már 2010 és 2013 között szerepelt az Empoliban, ahol összesen 92 mérkőzésen kapott lehetőséget és 14 gólt, valamint 21 gólpasszt jegyzett.
19 hozzászólás
Na fasza. Ez tényleg nem lehet igaz….. Cristante után egy másik tehetségünket is elherdáljuk. Bezzeg Niangot senki nem akarja elvinni a rosszseb egye meg…
Persze, mert Niang egy kütyaütő. 🙂
Szeretnék gratulálni a Saponaranak 🙂 Megadatott neki a lehetőség, hogy elhagyja a süllyedő hajót :)!!! Remélem megtalálja a számításait, mert amit mi műveltünk vele az kész merénylet volt ellene!!! A Milan részéről nem vagyok meglepődve, hogy nincs helye a csapatunkban amikor olyan sztárok vannak itt mint Essie, Muntari……….. Sok sikert Riccardo!!!!!!
Arra senki se gondolt, hogy talán Saponara nem akkora tehetség, vagy éppen edzésen nem művelt sokat? Három edzője volt, lehet, hogy ez nem véletlen. Bár tudom, hogy a hozzászólók között tele vagyunk Pro licences edzőkkel…
Lehet hogy igaz, de az is egy kicsit fura hogy rengeteg fiatal egyáltalán nem játszik, nem kap esélyt a bizonyitásra, és ha netalán ott a baj hogy tényleg nincs bennük tehetség, akkor miért is vannak itt? Ki hozatta ide őket? Mert akkor azt a valakit kéne kivágni szerintem. Mert ha jól emlékszem az volt írva nem 1szer hogy Saponara lesz Kaka utódja….
Igaz fura. De tud-e valaki mondani olyan fiatalt az elmúlt 3 évből, akik itt nem kaptak lehetőséget, és máshol befutottak? Mert szerintem nem.
pl. Aubameyang
Tökéletesen egyetértek NagyDaró. Nem hiszem el, hogy ha akkora nagy spíler lenne, akkor ne játszott volna többet. Persze lehet hogy csak a játékrendszer nem feküdt neki, de Seedorf sem játszatta, pedig ott volt klasszikus támadó középpályás poszt, ahol Kaká szenvedett a holland alatt.
Lehet tényleg Saponara nem az….. DE se Niang se Didac Vila se Cristante se Vergara és még sorolhatnánk hány fiatal nem kapott nálunk lehetőséget…. Kicsit gyanús hogy az edzőink daráznak a fiataloktól,mert hát ugye a tapasztalt (öregek) le tudják hozni komótosan X-re a meccset… (persze ez sem mindig jön be..) én undorítónak tartom a jelenlegi vezetést… beharangozták 2-3 éve hogy itt van a fiatalítás időszaka…. most meg a lejárt szerződésű vén marhákat szedjük össze…. Nagyon sajnálom ezt a srácot,mert amikor kapott lehetőséget szerintem kifejezetten jó volt!! Rajta nem ment el meccs,nem úgy mint pl Bonera…aki miatt már nem egyszer sz*ptunk ki,mégis mindig játszik….
ÜGYES VAGY PIPPO! Amit játékosként elért,az valami (bár a lesipuskás játékot én sosem tartottam egy szép focinak) de amit edzőként most művel,az gyalázat,és teljesen Allegri benyomását kelti…döntésképtelen,a vezetőségnek mindig igaza van,és fogalma sincs mi a következő lépés!
Úgy érzem felesleges feljönni az oldalra,mert csak felidegesítenek a hírek…..
Dolgozom egy íráson, ami a témába vág, úgyhogy ez a téma valamennyire aktuális is.
Amit NagyDaró ír, az nyilván elképzelhető, de az is, hogy a Milannál csupa idióta ül(t) a kispadon, aki nem vette észre a Saponarában rejlő tehetséget. Én köztes álláspontot képviselek, de azt, hogy Saponara nem játszik, legalább 60%-ban az edzők felelősségének tudom be.
A Milannál azonban eléggé sok olyan példát találni, amely alapján felvázolhatunk egy képet a klub fiatal játékosokhoz való hozzáállásáról. Ez pedig azt mutatja, hogy nem annyira Saponarával – és a többiekkel – van a gond.
A Fininvest botrány után Allegri feladata az lett volna, hogy a fiatalokra fókuszálva egy ütőképes csapatot hozzon létre. Érkeztek is a fiatalok. Voltak olyanok, akik már korábban megmutatták, hogy ügyesek (pl. Saponara ilyen volt), és voltak olyanok, akikről ez később derült ki, mi viszont nem vettük észre a bennük rejlő potenciált (pl. Darmian). Hogy voltak totálisan homály igazolásaink, az nem újdonság, minden évben több hülyeséget is csináltunk a piacon.
Saponarával véleményem szerint nem – vagy legalábbis nehezen – lehet érvelni akkor, ha azt akarjuk bizonyítani, hogy a képességei, nem pedig az edzői hozzá-nem-értés miatt marad ki a csapatból.
Saponarát már leigazolása előtt figyeltük, tagja volt a korosztályos válogatottaknak, a Serie B-ben is jó idénye volt, mielőtt le nem csaptunk rá. Azt gondolom, hogy esetében egy olyan játékost igazoltunk, akinek a képességei felől nem lehettek kétségeink. Ráadásul nem beleugrottunk a megvásárlásába, volt időnk azt átgondolni. Saponara játékjoga felét 2013 telén szereztük meg, 2013 nyarán érkezett a csapathoz, majd 2014 nyarán lett a miénk 100%-ban. Volt egy teljes évünk, hogy felmérjük a képességeit Milánóban. Ha 2014 nyarán úgy döntöttünk, hogy a maradék 50%-ot is megvesszük, akkor annak oka kellett hogy legyen. Nyilván az, hogy jónak ítéltük meg (meg lehet, hogy az is, hogy jövőre végre eltűnik a résztulajdon intézménye a Serie A-ból)
Saponara elképzelhető, hogy nem illik a rendszerbe, de ennek ki kellett volna derülnie korábban is. Meg kell nézni, hogy kik szerepeltek az ő posztján. Előbb kapott szerepet Honda, Emanuelson, de Poli is előbb jutott az edzők eszébe, mint Saponara. Ez még éppen jelenthetné azt, hogy Riccardo helyzete speciális. De sajnos ez nem egyedi eset volt, mert a fiatal játékosok közül szinte senkiben sem bíztak az edzők, vagy következetlenek voltak velük. El Shaarawy a szar teljesítménye ellenére folyamatosan kapta és kapja az esélyt, De Sciglio akkor is kezdene, ha minden meccsen két öngólt rúgna. Amikor egy játékost látatlanul kell értékelnie az edzőnek, akkor nyilván az edzésmunkája az elsődleges szempont. A pontokat azonban a meccseken osztják. Egy sor játékos volt, aki tragikusan játszott egy csomó alkalommal, de viszonylag stabil helye volt a csapatban. Saponara (és a többi fiatal) mellőzésén azért csodálkozunk, mert nem egy olyan középpályássorunk van, amely tömve van világklasszissal. Ha Saponara az Ancelotti-féle Milan középpályájára nem fért volna be, azt mondanám, hogy olyan legendák közé nem is csodálom. De a jelenlegi csapatban kik akkora klasszisok, hogy miattuk a jó képességekkel bíró Saponarának esélye sincs bekerülni? Muntari és Essien annyira megbízható, olyan kiváló az erőnlétük? El Shaarawy olyan kíméletlen a kapu előtt? Poli annyira kreatív? Menez (annyira jól) passzol? Honda annyira stabil teljesítményre képes?
Azt gondolom, hogy a Milan koncepció nélküli helyzetére a mostani lépés – Saponara kölcsönadása – tökéletes bizonyíték. Ki kell mondani: a Milannak (jelen helyzetben Inzaghinak) fogalma sincs, mihez kezdjen Saponarával és néhány más – főleg fiatal – játékossal. Ez levezethető abból, hogy a Milan mit mutat a pályán. Inzaghi elképzeléseibe Saponara valószínűleg nem fér bele – jön majd a hivatalos kommentár. Ami szép is lenne, ha Inzaghinak lennének elképzelései… Ez azonban nem csak Inzaghi sara. Saponara esetében az elmúlt 2 év arról szólt, hogy nem találták meg a helyét, helyette rengeteg szar játékos kapott sokkal több lehetőséget, miközben a csapat játéka nem az edzőket igazolta…
A jelenleg nulla teljesítményt felmutatni tudó Milannak nincs szüksége Saponarára, de egy rakás haszontalanra szüksége van. A probléma tkp. nem is feltétlenül az, hogy egyik vagy másik játékosra nem tart igényt a Milan. Az időtényezővel van a probléma. Saponara megítélésére 2 évre(!!) volt szükségünk. Ez rengeteg. Ha kell, tartsuk meg, ha nem kell, adjuk el, ez a véleményem. Ugyanez volt Didac Vilával, akiről szemmel látható volt, hogy nem lesz helye a csapatban. Taiwo esetében szintén kiderült, hogy mi a helyzet, de nem tudtuk, mit kellene csinálni vele. És még lehetne sorolni a példákat az elmúlt évekből. És az ellenpélda. 20 évvel ezelőtt hoztuk a Berlusconi-éra egyik leghülyébb döntését. Leigazoltuk, majd nem tartottuk meg Patrick Vieirát, aki később posztja egyik legjobbja lett. Nagy melléfogás volt, de ezzel együtt is azt mutatta, vagy legalábbis annak látszatát keltette, hogy a klub tudja, mit akar. Döntött gyorsan, határozottan. Néha sokkal jobb a gyors rossz döntés, mint a viszonylag jó, de későn bekövetkező. Meg lehet nézni, hová jutottunk a hihetetlenül megfontolt, minden részletre kiterjedő vizsgálatainkkal… Csak körül kell nézni, hogy a neveléseink hol játszanak: Darmian, Astori…
Addig amíg ez a szerencsétlenkedés megy a Milannál, esély sem lesz arra, hogy a klub felemelkedjen. Az, hogy egy klub gyorsan dönteni tudjon, ráadásul egyáltalán nem pénz kérdése.
Sajnálom Saponarát.
leigazoltuk helyette Jesús Joaquín Fernández Sáenz de la Torre-t, aki ha jól tudom szélső, az úgyis hiányposzt 🙂
Szerintem Saponara helyett hozhátták volna nyugottan ezt a gyereket, lehet még Honda helyett is :
https://www.youtube.com/watch?v=jvdh3Mq13JU#t=251
Samponara és Christante elvesztése szerintem nem egy nagy érvágás, egyikük sem egy elképesztő tehetség a gond nem az, hogy ők elmennek hanem az, hogy akik itt maradnak sem jobbak náluk semmivel. Ez a Suso gyerek nem jobb az biztos, középpályánkon DJ Monti és Bonaventura azok akik érnek valamit, Muntari és Essien kutyaütők, Poli(p) középszar Ménez/Honda sem életbiztosítás Sári sem lesz Robi Baggio az már biztos.
Ha egy Benfica lecsap egy fiatal olaszra akkor az jelent valamit. Összehasonlíthatatlan a scout rendszerük a milyenkkel és azért azt se feledjük, hogy magabiztosan vezet jelenleg is a Primeraban, tehát minimum olyan szinten vannak mint mi, de szerintem jelenleg simán vernének minket.
4 meccset játszott eddig Cristante a Benfica-ban, de ne feledjük, hogy még csak 19 éves.
Szégyelld el magad Inzaghi!
A Milan utánpótlás politikája egy vicc főleg annak fényében hogy jelenleg milyen gazdasági opcióink vannak igen is be kellene építeni a fiatalokat nem 30 fölötti játékosokat futtatni akik már csak szinte levezetnek és alig várják hogy kinába meg szaud arábiába igazoljanak ezt a szinvonalat amit a meccsek alatt nyújtunk az kritikán aluli a kiscsapatok megesznek minket akarással futással úgyanugy védekezünk már pár éve hogy 8 10 méterre vagyunk az embertől persze hogy átveszik a labdát és lendületbe jönnek még a kicsik is mikor mi támadnánk akkor meg akkor meg mindenki nyakán ott az ember mert szoros emberfogással védekeznek ezért tünik kilátástalannak néha a támadójátékunk és ötlettelenek .Ha jól megnézzük a piaci helyzetet én úgy látom hogy nem fogunk mostanában Messi és Ibrahimovics szintű és kaliberű játékosokat igazolni piaci alapon mert gazdaságilag nem vagyunk ott a szeren akkor talán kéne a fiatal játékosokat beépíteni hátha egy két év alatt valami csapat összeáll és lesz egy pár piacképes labdarúgónk és csapatunk mint például az Ajax nyilván jelenleg az Ajax sem hasonlit a A BL nyert Ajaxra akikből szinte mindenki szenzációst karriert futott be de a fiatalokra épít és előrébb tart mint mi .10 meccsből 7 szer elverne minket ez tutti.Ez a szezon már úgyis kuka bár az EL még meg lehet de ha nyáron megint 8 tiz közepes játékos érkezik akkor megint nem lépünk előre az biztos ez a fél év most kockázatok nélkül mehetne csapatépítésre mert ki már nem esünk és most egy fiatal csapat erejét is le tudnánk mérni mire is képes a seria a ban
A Milan az elmúlt 30 évben szinte végig a RM-hoz vagy a Barca-hoz hasonlóan nem kellett, hogy utánpótlással foglalkozzon, meg volt a neve és anyagi háttere, bármely szükséges játékos leigazolásához, Ha mélyebben belegondolunk az utolsó világklasszis Milan nevelés az Maldini volt.
Sokan mondták Torres leigazolásánál, hogy ez a klubb egy igazi csoda, itt újra felvirágozhat egy játékos, nem nagyon találok rá példát, inkább ellenpéldák jutnak az eszembe….Rivaldo, Ronaldo, Ronaldhiono, vagy akár Seva és Kaká második eljövetele, sajnos az lemúlt években egy sűlyesztő lettünk, ahol egyébként jó játékosok karrierjét lehet tönkretenni (Pato, Rivaldo, Ronaldo, Ronaldhino). Borzalmas orvosi stáb, dilettáns edzők, csapnivaló fizikális ész szellemi felkészítés. Arra, hogy fiatal csiszolatlan gyémántokból mi Tottikat, Baggiokat vagy Maldiniket neveljünk nem vagyunk készen, nekünk kész játékos kell, vagy egy teljesen új szakmai gárda.
1. Maldini óta is volt világklasszis Milan-nevelés, igaz, csak egy: Demetrio Albertini.
2. Az utóbbi években valóban nem arról volt nevezetes a Milan, hogy a máshol gyengébb teljesítményt nyújtó vagy egyszerűen magát rosszul érző játékost újra felépítse. Ha kevés is, de példa azért akad erre.
Rivaldo 30 évesen került hozzánk, akkor, amikor már nem igazán akart megszakadni a pályán. (Világbajnokként ez némiképp érthető, Fernando Torres ugyanezen ment keresztül, ráadásul a brazil sosem volt egy Gattuso.) Rivaldo sztár volt, akiben nem igazán éreztem a maximális igyekezetet. Ez egy spanyol csapatnál nem annyira feltűnő, de a rakkolósabb olasz fociban szemet szúr. A térdsérülései neki is legendásak voltak, akkoriban vált el, szóval nem volt egy leányálom az élete ekkoriban. Talán egy kicsivel többet is kihozhattunk volna belőle, de a leigazolása nélkülözte a szakmaiságot, tisztán Berlusconi döntése volt. Nem hinném, hogy Ancelotti – aki szemmel láthatólag a stabilitást helyezte előtérbe – és a szakmai stáb elővehető lenne azért, mert Rivaldóból nem sikerült előhozni azt, aki a Barcában varázsolt.
Ronaldo menthetetlen volt. A sérülései miatt is szinte esélytelen volt őt visszahozni a focinak. De ez – láthattuk a későbbiekben – nem a Milan problémája volt. (Az ő karrierje nagyon hasonlít van Bastenéhez. Mindketten agyonnyerték magukat, de lett volna még bennük kb. 4-5 jó év, ha nem lettek volna a sérüléseik.) Egy idő után – ezen nem is csodálkozom – bele is törődött a sorsába. Az egyetemes futball tragédiája az, ami vele történt, és jól szemlélteti a teljesítményalapú élsport „eredményét”.
Shevchenko sajnos jó példa. A Chelsea-be fénykorában került, de ott nem ment neki. Hozzánk visszakerülve pedig egyenesen értékelhetetlenül focizott. A pályája végén volt, de ez csak később derült ki… Amekkora klasszis volt, ahhoz képest túl gyorsan jött el számára a vég (Ibrahimovic ennyi idősen is olyan mintha lenne benne fejlődési lehetőség).
Ronaldinho összességében egyáltalán nem futott rossz szezonokat – főleg másodikat – nálunk. Minden második meccsén elért egy pontot. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem a Serie A-ba való az ő futballja, ez nem volt rossz produkció. A Barcában az utolsó idénye gyenge volt, majd a milanos első éve sem volt sokkal jobb. De Leonardo alatt a csapat legjobbja volt, gyakorlatilag miatta lett meg a dobogó. Azt lehetett tudni, hogy azt, amit fénykorában a Barcában mutatott, már soha sehol – pláne a Serie A-ban – nem fogja megismételni, de vele nem lehet „süllyesztőzni”…
Ibrahimovic nem futott rossz szezont a Barcában, de nálunk addigi karrierje talán két legjobbját futotta. Megkapta azt a szabadságot, ami egy ilyen ösztönös zseninek szükséges. Azt gondolom, a Milan segített Ibrának abban, hogy újra olyan legyen, akiért lehet rajongani, előle Barcelonában elszívták a levegőt. Sokan azt mondták, azért, mert túlságosan nagy volt az egója. Most meg szépen kiderül, hogy nem volt nagyobb, mint Messié… Ha maradt volna a Barcában 2010 őszén, az fásulttá tette volna, a Milan – szerintem – megmentette, és a lehető legjobb helyre került (jól is választott, mert a Cityben nem teljesedett volna ki ennyire).
Szerintem Cassano sem teljesített rosszul nálunk, Ibrahimoviccsal remekül megértették egymást. Egy időre visszaraktuk őt a focitérképre, élmény volt nézni a megoldásait. Persze nem normális a pali, de nem lenne rossz, ha a mostani Milanban lenne egy olyan játékos, aki ennyire átlát egy szituációt…
Kaká szerintem még utoljára megmutatta, hogy nem felejtett el focizni. És bár ez nem ért még vb-kerettagságot sem, a Real után inkább felfelé tendált a teljesítménye a tavalyi szezonban (más kérdés, hogy onnan nem volt nehéz).
Balotelli – mondjon akármit a gyengeelméjű Mancini – angliai teljesítményét össze sem lehet hasonlítani a Milanban mutatottal. Sem azt, amit Manchesterben mutatott, sem azt, amit Liverpoolban. Nálunk nyújtotta a legjobb másfél évét.
Pato esetében nem beszélhetünk arról, hogy tönkretettük volna a karrierjét. Két éve nincs nálunk, a legjobb korban van, bőven nyitva áll számára Európa. Róla egy 4-5 év múlva esetleg véleményt lehet formálni ebben a kérdésben.
„Borzalmas orvosi stáb, dilettáns edzők, csapnivaló fizikális és szellemi felkészítés.” No, ebbe a mondatba sajnos nem lehet belekötni (talán a fizikai és szellemi mellett a taktikai felkészítés hiányát emelném ki). Gyakorlatilag összefoglaltad a Milan jelenét.
Albertinit és Maldinit nem venném ketté kb egy korosztály a két srác, én még a világklasszis státuszával is vitatkoznék, klasszis, de sosem volt a posztja legjobbja.
Rivaldo nem is tudom tény, hogy tőlönk már csak lefele zuhant, ebben természetesen az ő hozzáállása is benne kellett, hogy legyen.
Ronaldo őt sajnálom a legjobban imádtam a játékát reméltem, hogy még visszatér a pályára milan mezben, de sajnos másként lett a teste legyőzte őt, őt tényleg nem mi tettük tönkre ebben igazat adok neked.
Ronaldhino már egy érdekesebb kérdés, Allegri mester ténykedése nyilván nem tett neki jót, ahogyan a Angelotti sem. A Serie A nem az ő világa, és magánéletileg is komoly gondjai voltak (az apja betegsége). Az ő mellőzése igen is a mi edzőink és csapatunk hibája, hiszen nem tudták megtalálni a posztját és a lehetőséget a játszatására. Allegri betette középcsatárnak…szép volt..
Pato, róla szerintem nem sokat fogunk hallani, elszürkül és eltűnik valamely brazil csapatban. Egyértelműen a mi orvosi és edzői stábunk bűne, hogy nem tudott kibontakozni.
ez szerintem egy óriási baromság volt őt eladni!!! inkább játszatni kellett volna minél többet!