Az olasz edzőlegenda, Arrigo Sacchi élesen bírálta egykori csapatát, az AC Milant az Atlético Madridtól elszenvedett 4–1-es BL-nyolcaddöntős vereség után.
A Milan összesítésben kettős vereséggel, 5–1-gyel búcsúzott, ezzel már nincs talpon olasz csapat a Bajnokok Ligájában.
„Szomorú nap ez a Milannak és az olasz futball egészének is. Ez a Milan nem csapat. Nem védekezik egységben, és ez csak ráerősít az egyéni hiányosságokra. Támadásban sok az egyéni megmozdulás, de a stílusukban nincs logika. Nagy csalódást okozott Adel Taarabt, aki csak bóklászott a pályán. A másik oldalon meg ott volt egy remek kollektíva egy Diego Costához hasonló klasszis csatárral, aki káprázatosan mozog labda nélkül” – bírált a Sport Mediaset szakértőjeként dolgozó Sacchi.
A kemény szavak mellett Sacchi szerint Galliani segítségével a klub kilábalhat a válságból, Seedorfnak pedig remek ötletei vannak, amivel a csapat megindulhat felfelé.
„Én Adriano Gallianival kezdeném újra,” – nyilatkozta Sacchi a La Gazzetta dello Sportnak. „Ő a megfelelő ember arra, hogy megvalósítsa ezt az új projektet. Galliani tudja mit kell csiálni, első lépésként a többi klubot megelőzve felfedezni a fiatal tehetségeket, és minden az edzőn múlik. Seedorfnak remek ötletei vannak, a totális futball mindig is a nagy csapatok alapja volt.”
6 hozzászólás
Állandóan evvel a fiatal tehetségekkel jönnek,de egyet se igazolunk!Ha mégis jön egy fiatal esélyt sem kap!Inkább nézzük ahogy Boneraról sokadszorra kapunk 1-2-3 gólt,stb.
Már tényleg kár szót pazarolni az egészre!Elég megnézni a ma felröppent híreket:Alex és Adebayor!A jövő csillagai…
Amit Sacchi a meccsel kapcsolatban mondott, abba nem lehet belekötni. Ha valakinek, hát neki borzasztó lehetett látni, hogy egy Milant taktikailag (is) megvert az Atletico. (Kb. mintha a Bayernt – bár kissé erős hozzájuk mérni a rossonerit – erőnlétileg múlná felül az ellenfél…)
Amit viszont Gallianival kapcsolatban mondott, abba bele lehet kötni.
A Milan (és Galliani) mostanában nem igazán fedezett fel fiatal tehetségeket, az elmúlt fél évtizedben talán csak El Shaarawyt említhetjük, akiből lehet valami, bár, ha ennyire sérülékeny marad…
Galliani tevékenységét nyilván nem játékosmegfigyelői képességei, hanem tárgyalókészsége alapján kell elsősorban megítélni. Ezt sem lehet azonban összességében nézni.
1. Galliani munkásságát lehet vizsgálni abból a szempontból, ahogyan a klubokkal tárgyal egy kiszemelt játékos megszerzése érdekében. Felsorolni is lehetetlen, hány remek üzletet kötött (mind közül a kb. 70-75 milliót érő Ibrahimovic megszerzése volt a legnagyobb biznisze, de a mostani játékosok közül Balotellit fele áron hozta el, és de Jongot is jóval áron alul). Bár voltak nagy mellényúlásai, összességében nem lehet rá panasz e tekintetben, sok nagy játékost köszönhet neki a klub.
2. Ami a játékosok eladását illeti, itt már árnyaltabb a kép. Újabban egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy jól tudná értékesíteni a már felesleges játékosainkat. Kivételek persze itt is vannak (Borriello, Huntelaar, Boateng). De például Ronaldinhót 3 millió euróért odadobni a braziloknak, szerintem nagy melléfogás volt, még akkor is, ha tudjuk, hogy néha milyen lazára vette a futballt volt a kapafogú zseni. A leginkább azok a hibák róhatóak fel Gallianinak, amelyeket akkor követett el, amikor a Milan meghúzni kényszerült a nadrágszíjat, és azt kommunikálta, hogy mennyire pénzszűkében van. Taiwónak például egész jó értéke volt, és egyértelműnek tűnt, hogy nem számolunk vele, de csak kölcsönbe ment. Robinhót több mint másfél éve képtelen pénzzé tenni, bár a brazil esetében a szerződése átstrukturálása némileg enyhítő körülmény. Mexésért állítólag voltak érdeklődők nyáron, Abatéért szintén. Hogy pályafutásuk végén tartó játékosokkal 1 éves szerződéseket kötött nem kis fizetésekkel (pl. Gattuso vagy Zambrotta is rengeteget keresett utolsó évében), szintén rossz ötlet volt. Lehet, hogy sokan felmentenék Gallianit, mondván, az eladásoknál nem szólhatott bele abba, kikkel tervez az edző (nevezzük Allegrinek), de ez nem teljesen igaz. A vezetőséget kb. fél évtizede egyáltalán nem érdeklik az edzői kívánságok. Nem hinném, hogy figyelembe vették, hogy Allegri – nyilván… – nem szívesen vált volna meg Silvától meg Ibrától, Magyarul Galliani nem azért nem adta el Robinhót meg Abatét, mert az edző meg akarta őket tartani, hanem azért, mert nem tudta őket eladni.
3. Galliani tevékenységének harmadik szegmense a játékosokkal (és az ügynökeikkel) való tárgyalókészsége. Ezzel szintén nem lehetünk elégedettek. Van néhány olyan játékosunk, aki igen nagy pénzeket keres, a teljesítményéhez mérten abnormálisan sokat. Gallianitól azt várnám el, hogy idényről idényre átértékelje a játékosok szerződéseit, és úgy, ahogyan Robinho kontraktusa esetén, változtatásokat eszközölne. Ehhez persze meg kell győzni a játékost is, ami nem egyszerű, de tény: ami Gallianinak a klubokkal gyakran sikerül, az a játékosokkal nem igazán. Amin egyértelműen változtatni(a) kellene, az két dolog:
A) a lejárt vagy lejáró szerződésű játékosokra vadászó Milan csak a fizetési ajánlat és a szerződés hossza tekintetében versenyezhet a riválisokkal (ráadásul most már trófeákat sem nagyon garantálhatunk a jelölteknek). Ez rossz irány: nagy fizetés, több éves szerződés, ami megnehezíti a játékos eladását: a focista nem akar elmenni, mert sok pénzt kap, a klubokat meg elriasztja a játékos bér(igény)e. A Milan próbál spórolni a lejárt szerződésű játékosok megszerzésével, de éppen Mexés esetében mérhető le, hogy ez mennyire nincs így. A franciának 4 éves szerződése alapján több mint 30 millió eurót köteles kifizetni a klub, annyit, amennyiből 2 remek képességű, jóval fiatalabb védő érkezhetett volna… A lényeg, el kell kezdeni kivásárolni játékosokat a szerződésükből. Nem olcsó mulatság, de látjuk, általában mire mentünk az ingyenes transzferekkel (Birsa, Honda, Essien, Traoré), másrészt, ráfordításban sincs akkora különbség, mint várná a klub.
B) A másik dolog, amin változtatnék, hogy az alapfizetéshez képest a bónuszokra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Mexés esetében 4 millió az alapbér. Akár van bónusz a szerződésében, akár nincs (reméljük, nincs…), egyetlen ilyen korú játékos sem fogja összetörni magát, hogy még pár százezret hozzácsapjanak a béréhez. (Azt már csak megemlítem, hogy Mexés majdnem kétszer annyit keres nálunk, mint az AS Románál az utolsó évében…) A bónuszok szerepe azonban csak akkor ér valamit, ha az mérhető teljesítménnyel párosul. Az, hogy az illető pl. az idény meccseinek legalább 70%-án pályára lép, nem „igazi” bónusz, mert ettől még játszhat rosszul. Olyan értékmérő kell, ami igazi ösztönző: védő esetében az, hogy hány gólt kapott vele a csapat, hány szerelése volt, hány meccset nyert vele a csapat stb. Támadó esetében meg nyilván a gólok és gólpasszok az elsődlegesek.
Gallianinak tehát sokat köszönhet a Milan, de hogy a klub immáron fél évtizede (a 2011-es bajnoki cím ellenére) szinte egy helyben topog, amiatt Adriano is felelősségre vonható. A jelenlegi Milan sok sebből vérzik, ezért nem lehet fő felelőst találni, de egyúttal senkit sem lehet teljes mértékben felmenteni. A Milannak szinte minden területen változtatnia kell, meg kell újulnia. Ehhez a játékospolitika, a pénzügyi háttér rendbe tétele éppen úgy hozzátartozik, mint a csapat megújítása taktikailag, technikailag és fizikálisan is…
Sacchi említette a totális futballt. A jelenlegi keretben többfunkciós – védekezni és támadni is tudó – játékosnak Montolivo és El Shaarawy nevezhető. Taarabt küzd, hajt, lelkes, tehát használható e téren, de rajtuk kívül szinte senki sincs. A védők közül a szélsőknek van néha jó megmozdulásuk, leginkább Emanuelsonon látni, hogy az Ajaxnál megkövetelték tőle, hogy a támadáshoz se legyen hülye. Abate teljes homály, De Scigliónak meg van hová fejlődnie… Vissza kell térni a totális futballhoz, mert a Seedorf által favorizált 4-2-3-1-es hadrendnek enélkül nincs értelme. A szélekre támadni és fegyelmezetten védekezni is tudó játékosok kellenek. Csak ebben az esetben bírja el a csapat, ha a centere nem veszi ki a részét a védekezésből. Remélhetőleg a nyáron ezt figyelembe véve történik meg a keret átalakítása.
Forza Milan!
A valószínűbb, hogy nem vesznek semmit figyelembe és nagyjából marad ez a keret kiegészítve Alexszel, Balotelli helyett Adebayorral, hosszabítás Mexesszel, Bonerával stb. El Shaarawy eladásra kerül áron alul amiből Matri árát tudjuk fedezni. ,,Nagy bajnokaink vannak, tovább kell dolgoznunk és az eredmények jönni fognak”
Az a legnagyobb baj,hogy akik „futtatják” a kopaszt azok a 10-20 évvel ezelőtti Gallianiról beszélnek…
Pontosan miatta jutottunk el ide!
És amit az elmúlt évben művelt az egyenesen undorító volt…Veszélybe került a helye,erre kirakta Braidát és elküldte Allegrit is akit másfél évvel ezelőtt minimum el kellett volna zavarni!Ha nem szól be Barbara még mindig a zseniális Allegri az edzőnk! Higgyétek el!!
Mint egy patkány a süllyedő hajón…
Igenis ő (és persze Berlusconi) a felelőse ennek a tudatos leépítésnek!
Se eredmények se csapat se nézők …ezt köszönhetjük neki az elmúlt 6-7 évben,semmi mást!
Én nagyon szeretném az egészet Allegri nyakába varrni, mert annyira a bögyömben van a fickó, de nem tehetem, hiszen nyilvánvalóan a vezetőség hibái miatt tartunk ott ahol.
Akkora érvágást még nem szenvedett el a csapat, mint amikor egyszerre ,,vonultattuk vissza,, a szenátorainkat és adtuk el két vezéregyéniségünket, Ibra-t és Silva-t.
Persze ezt megelőzően is túladtunk Ronaldinho-n, vagy ingyen adtuk a legnagyobb riválisunknak Pirlo-t.
Minden egyes levél lehullott a fáról és csak a csonk maradt.
Az, hogy gazdaságilag hova kerültünk, az egy az egyben a managementnek köszönhető. Ha egy vállalkozás nem működik és adósságot termel, ott valamit nagyon rosszul csinálnak. Láthatunk más nagy csapatokat, akik azóta is a toppon vannak és kb. 10x-esét költik igazolásokra, hogy a fizetéseket ne is említsem.
Náluk ez miért működik? Sőt már az olasz kisebb csapatok is bírnak költeni ráadásul nem is névtelen senkikre.
Mi lepusztítottuk a csapatot, töltelék játékosokkal töltöttük meg a keretet.
Nem maradt senki, aki tovább adhatta volna a ,,MILAN ÉRZÉST,, az új igazolásoknak, ezért is van az, hogy a játékosaink nem teszik oda magukat, nem érzik át mit jelent MILAN mezben játszani…. egyszerűen csak el vannak, nekik már ez is siker, hogy itt vannak többre pedig nem hajlandóak. Jó pénzt kapnak, nem is akarnak feltétlenül pályára lépni, jó nekik üldögélni….
Azt hiszik, azért kapják a fizetést, hogy edzzenek és ennyi…… Meccseken nem mutatnak semmit. Sétálgatás, alibi foci… stb.
Én teljes mértékben egyetértek Boban, Maldini, Costacurta és Weah nyilatkozataival.
A fél csapat nem érdemli meg hogy itt játsszon. Nyáron nagy változtatások kellenek, mert sose jön vissza a MILAN.
Máshol kedvezőbb adózási szabályok vannak, pl, ezért. Egyébként a többi csapat is el van adósodva, nem tudom elképzelni, hogy a kiadások fedezik a bevételeket. Lehet, hogy az utóbbi időben a Barca vagy a Madrid jobban áll egyensúlyt tekintve, de előtte biztos, hogy ők is csak görgették maguk előtt az adósságukat. Bár nem akarok hülyeséget írni, mert nem néztem utána mostanában, de időnként jönnek kimutatások, amik azt mutatják, hogy rengeteg csapat úszik az adósságban. Egyik évben pl. az jött ki, hogy a Lazio a bevételeinek a 100 valahány százalékát (!) csak bérre költi. Ami nyilván azt jelenti, hogy a többit hitelből kell finanszírozni. Azok a csapatok tudnak kurva sokat költeni, amelyeknek nem számít a pénz. Vagy azért, mert olyan sok van, vagy azért, mert egyelőre nincsenek rákényszerítve, hogy egyensúlyban tartsák a költségvetésüket.
A Milan ezt már rég nem teheti meg.