Massimiliano Allegri 2010. június 25-én a Cagliari csapatát elhagyva lett az AC Milan edzője és egészen 2014. január 13-ig irányította a piros-feketéket. A fiatal olasz tréner milánói karrierje a várnál sokkal sikeresebben kezdődött, de a csúcsról az út lassan-lassan a szakadékba vezetett.
Allegri első évében bajnoki címet nyert a Milannal, majd az Inter legyőzésével elhódította az Olasz Szuperkupát is. Teljesítménye elismeréseként 2011-ben az év edzőjének választották Olaszországban, és olyan nagy elődök nyomába lépett, mint például Carlo Ancelotti vagy Alberto Zaccheroni, akik szintén a piros-feketék trénereként kapták meg ezt az elismerést. Ekkor úgy tűnt, hogy a Milan ismét talált egy sikerkovács edzőt, de az élet végül másként alakult…
2010/2011-es szezon: Egyből bajnoki cím
A szezon,előtt sokan féltették Massimiliano Allegrit. A lombárd klub a nyáron megvált a csapatot a harmadik helyre vezető Leonardótól, és kinevezte a Cagliarinál pallérozódott trénert, akinél kérdéses volt, hogy képes lesz-e felnőni a feladathoz, és képes lesz-e egy elitklubot is sikeresen irányítani. A nyáron a Milanhoz igazolt a nehezen kezelhető csatárklasszis, Zlatani Ibrahimovic illetve a keret decemberben kiegészült Antonio Cassanóval, aki szintén nem tartozik az egyszerű eset kategóriába.
A félelmek és kételyek ellenére Allegri jól teljesített a Milannal, és bár a második játéknapon a Cesena ellen már elszenvedte első vereségét, de ezt a 9. fordulóig 5 győzelemmel és 2 döntetlennel sikerült kompenzálnia. Ekkor érkezett el Allegri első rangadója a San Siróban, amit ugyan végül a Juventus nyert meg 1-0-ra, de a verség nem törte meg a lendület, és újabb nyolc forduló telt el bajnoki kudarc nélkül. Féltávnál a Milan 12 győzelemmel, 4 döntetlennel és 3 vereséggel hat ponttal vezette az olasz bajnokságot a Lazio előtt. A fordulás után a helyzet nem változott. A Milan az első szezonos edzőjével szépen gyűjtögette a pontokat, és a tavaszi szezonban csak a Palermo tudta legyőzni a piros-feketéket. A menetelés vége nem is lehetett más, mint a Scudetto, amit a 36. fordulóban az AS Roma elleni döntetlennel biztosított be a csapat. Érdekesség, hogy a rómaiak voltak az egyetlenek, akik megúszták a Milan rohamait, és kapott gól nélkül hozták le a két meccsüket. A Milan végül 24 győzelemmel, 10 döntetlennel, és 4 vereséggel zárta a Serie A-t, és 82 pontjával magabiztosan előzte meg a városi rivális Intert, és a bronzérmes Napolit. Az Olasz Kupában a Milan a Barit és a Sampdoriát kiejtve az elődöntőig jutott, ahol a Palermo 4-3-as összesítéssel jobbnak bizonyult Allegri legényeinél.
Ami azonban ment a bajnokságban, az akadozott a Bajnokok Ligájában. A Milan a G jelzésű csoportba került a Real Madrid, az Ajax és az Auxerre mellé. Az első körben a franciák látogattak a San Siróba és Ibrahimovic duplájával magabiztosan nyert a Milan, majd az Ajax elleni idegenbeli döntetlen (1-1) és a madridi vereség (2-0) azt jelentette, hogy a csapat a megszerezhető pontok kevesebb mint felét volt képes begyűjteni. A folytatás azonban jól sikerült, és a Real Madrid elleni hazai 2-2-es döntetlen (ezen a meccsen Filippo Inzaghi duplázott), majd a Auxerre elleni diadal azt jelentette, hogy a Milan továbbjutott a csoportjából. Nem csoda, hogy az utolsó körben az Ajax simán verte a piros-feketéket.
A nyolcaddöntőben Fortuna a Tottenham Hotspurs csapatát sodorta a Milan útjába, de a párharc végén meglepetésre az angolok örülhettek. Az első mérkőzésre Olaszországban került sor és Crouch góljával egygólos előnyt szereztek a vendégek. A hátrány ellenére a a szurkolók nagy része bízott a továbbjutásban, de a visszavágó a szezon talán legnagyobb csalódását hozta, hiszen a Pato-Robinho-Ibra trió képtelen volt feltörni a Tottenham védelmét. Allegri első milánói szezonja a Bajnokok Ligája kudarc ellenére jól sikerült, a csapat és a szurkolók egy régóta várt Scudettót ünnepelhettek a végén.
Szezonmérleg
Bajnokság: 38 meccs, 24 győzelem, 10 döntetlen, 4 vereség – 82 pont (gk.: 65-24)
Olasz Kupa: 4 mérkőzés, 2 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség – (gk.: 8-5)
Bajnokok Ligája: 8 mérkőzés, 2 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség – 9 pont (gk.: 7-8)
2011/2012-es szezon: Olasz Szuperkupa és egy elfújt Scudetto
Remekül kezdődött az idény a Milan számára. A bajnokságot nyerő csapat gerince (Nesta, Thiago Silva, Van Bommel, Ibra) egyben maradt, és „csak” Andrea Pirlo köszönt el a piros-feketéktől. A világbajnok középpályás nem akarta aláírni új szerződését a Milannal, mert egy év helyett hosszabb távra akarta elkötelezni magát valahova. A Juventus pedig kihasználta a lehetőséget, és ingyen leigazolta Pirlót. Az első megmérettetés a Kínában megrendezett Olasz Szuperkupa-döntő volt, ahol az Inter volt az ellenfél. A kék-feketék Sneijder révén a 22. percben vezetést szereztek, de Allegri fiai a második játékrészben Ibra és Boateng góljaival megfordították a mérkőzést. A Milan a Scudetto után az Olasz Szuperkupát is megszerezte az Inter elől.
A bajnokságban azonban egy kissé beragadt a Milan, hiszen az első 6 fordulóban a maximális 18 pontból csak 8 pontot sikerült megszerezni. Innentől azonban beindult a Milan henger, és zsinórban a Palermo, a Lecce, a Parma, a Roma és a Catania is behódolt a piros-feketéknek, de a további hat körben sem talált legyőzőre az Allegri-banda. A remek szériát végül az Inter szakította meg, némiképp visszavágva ezzel a Szuperkupa-fináléért. Az őszi szezon végén a Milan a második helyen állt egy ponttal lemaradva a Juventus mögött. A következő 5 bajnokin szintén veretlen maradt a Milan, és következett a Juventus elleni rangadó, ahol a listavezető (de egy meccsel többet játszó) piros-feketék fogadták a második helyen álló zebramezeseket. A mérkőzésen a 15. percben Nocerino révén a Milan szerzett vezetést, és dominált a pályán. A 25. percben azonban olyan dolog történt, ami hosszú ideig megmarad a Milan szurkolóinak emlékében: Emanuelson bal oldali szögletét Mexes fejelte kapura, a bal sarok előtt védett Buffon, de éppen az előtte fél méterre álló Muntari fejére került a labda, aki majd’ fél méternyire a gólvonal mögé fejelte a labdát. Az ítélet gól helyett tovább.
A meccs végül 1-1-es döntetlennel ért véget, így a Milan nem tudta leszakítani magáról a Juvét. A nagy vihart kavaró rangadó után kiélezett küzdelem vette kezdetét a két óriás között. A Milan 4 győzelemmel próbált meglépni, és a zabrák egy meccsel többet játszva is négypontos hátrányt hoztak össze. Ekkor úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, és sikerül megvédeni a bajnoki címet. Azonban újabb bírói baki miatt újabb értékes pontok mentek veszendőbe, ezúttal a Catania ellen. Innentől kezdve valami eltört a Milan gépezetében. Előbb verség a Fiorentinától, majd két kiszenvedett győzelem után jött immár a harmadik rövid időn belül elvett gól, és egy fájó döntetlen a Bologna ellen.
Még rosszabb volt, hogy a Juve ekkor már 4 ponttal ment a Milan előtt, és a zebramezesek a bajnokság végéig nem is lassítottak, így a Milannak maradt a második hely és a düh, hogy a három érvénytelenített góllal ismét Milánó piros-fekete fele ünneplet volna. Ez az ezüst most nem csillogott szépen… Az Olasz Kupában tavalyhoz hasonlóan most is az elődöntő jelentette a végállomást, ezúttal a Juventus búcsúztatta Allegri csapatát.
A Bajnokok Ligájában a H-csoportba került a Milan a Barcelonával, a Viktoria Pilzennel és a BATE Boriszovval együtt. A katalán csapatot leszámítva igen könnyű ellenfelekkel hozta össze a sors a Milant, de ennek ellenér is csak 9 pontot sikerült gyűjteni. Az első meccsen Barcelonában még bravúrnak számított az egy pont (Thiago Silva a hosszabbításban fejelte döntetlenre a meccset), és két 2-0-ás hazai siker is a várakozásoknak megfelelően zajlott. A csoport visszavágóin azonban már nem tudott nyerni a Milan, és ez azt jelentette, hogy megszorítani se tudtuk a csoportelső Barcát. A nyolcaddöntőben megkaptuk az F-csoport elsőjét, az Arsenalt. Az első meccsen a Milan parádés játékkal előrukkolva 4-0-ra győzött, a visszavágón azonban rémálomba illó első félidő után (3-0 az angoloknak) épphogy sikerült megtartani az előnyt. A negyeddöntőben ismét jöhetett a Barcelona, és a hazai gól nélküli döntetlen után Messi két büntetőjével, valamint Iniesta és Nocerino góljaival végül 3-1–es összesítéssel a gránátvörös-kékek jutottak tovább.
Szezonmérleg
Bajnokság: 38 meccs, 24 győzelem, 8 döntetlen, 6 vereség – 80 pont (gk.: 74-33)
Olasz Kupa: 4 mérkőzés, 2 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség – (gk.: 8-6)
Bajnokok Ligája: 10 mérkőzés, 3 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség – 13 pont (gk.: 16-14)
2012/2013-as szezon: Huszáros hajrá és harmadik hely
Az elvesztett Scudetto után minden szurkoló a visszavágásra tudott csak gondolni, de a nyári események miatt egyre nehezebbnek tűnt a megvalósítása. A Milan legendái közül visszavonult Filippo Inzaghi, de elköszönt a csapattól Gennaro Gattuso, Alessandro Nesta, Clarence Seedorf, Gianluca Zambrotta, és Mark Van Bommel is. A búcsújuk fájó, de várható volt, nem úgy mint Zlatan Ibrahimovic és Thiago Silva eladása, ami a klub anyagi helyzetének stabilitása érdekében történt. A meggyengül és némiképp megfiatalított csapat célkitűzése már nem a Scudetto, hanem a BL kvalifikációt érő hely megszerzése lehetett…
A bajnokság nem kezdődött fényesen a Milan számára A nyitófordulóban a Samp elhozta a három pontot a San Siróból, és bár a következő bajnokin szépítettek egy bolognai győzelemmel Allegri fiai, az Atalanta ismét megfricskázta a Milant hazai pályán. Az előző idényhez képest most azonban nem jött a feltámadás és az őszi szezonban a Milan bukdácsolva vette, vagy verte le az akadályokat. A bajnokság felénél a Milan a 7. helyen állt, ami nagyban egy fiatal csatárnak, Stephan El Shaarawy-nak volt köszönhető. A tehetséges játékos hátán vitte a csapatot, és januárban a vezetők egy nem várt erősítéssel siettek a segítségére.
Balotelli 2013. január 29-én igazolt a Milanhoz, és rögtön nekilátott vételára törlesztéséhez. A Manchester City-től érkező csatár a tavaszi szezonban 13 bajnokin 12 alkalommal talált az ellenfelek kapujába, átvállalva ezzel a hullámvölgybe került El Shaarawy-tól a gólszerzés terhét. Úgy tűnt Allegri ismét megtalálta a nyerő összetételt, és jól beillesztette Balotellit is, akit az angliai időkből inkább csak Roberto Mancinivel való állandó viszálykodása miatt emlegettek. A csapat jól teljesített, olyannyira hogy az utolsó forduló előtt már a harmadik helyen állt, két ponttal megelőzve a Fiorentinát. Mint egy amerikai filmben itt is a végletekig izgalmasra sikeredett a végjáték. A 38. fordulóban a Milan a Siena csapatához látogatott, míg a lilák a Pascaránál vendégeskedtek. A Fiorentina nem bízott semmit a véletlenre, és 5-1-gyel intézte el a tök utolsó kék-fehéreket. A Milan azonban nagyon megizzadt a Siena ellen, és egészen a 84. percig vereségre álltak a milánóiak. Ekkor azonban Balotelli büntetőből egyenlített, majd a 88. perben Mexes a BL-be lőtte a piros-feketéket. Allegri harmadik szezonjában a harmadik fajta érmét szerezte, ezúttal bronzérem jutott a Milannak. Az Olasz Kupában Allegri Milanja szakított a hagyományokkal és nem az elődöntőben, hanem már egy körrel korábban elvérzett, ismét a Juve bizonyult jobbnak a piros-feketéknél.
A Bajnokok Ligájában a Milan a C-csoportba került, ahol a Malaga, a Zenit és az Anderlecht várt rá. A könnyűnek tűnő négyesből a Milan az Anderlecht gárdájával kezdett, és haza pályán rögtön értékes pontokat veszített, a végeredmény 0-0 lett. A gyenge rajt után Oroszországban kellett helyt állniuk Allegriéknek. A Zenit nem ígérkezett könnyű falatnak, de egy gólgazdag meccsen végül 3-2-re a Milan diadalmaskodott. A szurkolók öröme azonban nem tartott sokáig, mert a Malaga előbb hazai pályán 1-0-ra legyőzte a Milant, majd a visszavágón is sikerült elcsípniük egy döntetlent (1-1). Ezzel a Milan számára is „forró lett a pite”, és komolyan számolni kellett azzal a lehetőséggel is, hogy már a csoportból való továbbjutás sem lesz meg. A Milan segítségére végül ismét Mexes sietett, aki a belgák ellen egy gyönyörű ollózós góllal megszerezte a három pontot és továbblőtte a Milant. (Ehhez az is kellett, hogy a Zenit nem tudott nyerni hazai pályán a spanyolok ellen.) Az utolsó fordulóban már nem maradt nyitott kérdés, így nem volt meglepő, hogy a Milan hazai pályán 1-0-ra kikapott a Zenittől. A továbbjutás megvolt, de az a fura helyzet állt elő, hogy a Milan a csoportban nyeretlen maradt hazai pályán.
Az egyenes kiesése szakaszban Fortuna már megint a Barcelonát sodorta az utunkba. Az első meccsen az Allegri-éra talán legszervezettebb játékával (az Arsenal elleni 4-0 sem volt épp csúnya) a Milan kétgólos előnyre tett szert, a találatokat Boateng és Muntari szerezte. A visszavágó előtt régóta várt esély volt a Milan előtt, hogy végre kiejtse a Barcelonát, de végül nem sikerült megismételni az otthoni teljesítményt, és Messi vezetésével a katalánok 4-2-es összesítéssel jutottak a negyeddöntőbe.
Szezonmérleg
Bajnokság: 38 meccs, 21 győzelem, 9 döntetlen, 8 vereség – 72 pont (gk.: 67-39)
Olasz Kupa: 2 mérkőzés, 1 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereség – (gk.: 4-2)
Bajnokok Ligája: 8 mérkőzés, 3 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség – 11 pont (gk.: 9-10)
2013/2014-es szezon: Katasztrófa, összeomlás és búcsú
A szezon, amikor semmi sem sikerült, így lehetne összefoglalni az elmúlt fél évet. A Milan a bajnokságban nem bukdácsolt, hanem valósággal vergődött. A nyitófordulóban a Hellas Verona kerekedett felül Allegri fiain, tették ezt úgy hogy a védelem kétszer is csak nézte ahogy a 192 centiméteres Luca Toni nagy magányában befejeli a labdát Abbiati hálójába. A kiábrándító vereség után a szeptember viszonylag jól sikerült, az 5 bajnokiból kettőt megnyerve, két döntetlennel és egy vereséggel zárta a hónapot a Milan. A fekete leves azonban csak ekkor jött, és a következő 7 fordulóban a Milan összesen egyszer tudott győzni, és közben kikapott a Juventusztól, a Parmától és a Fiorentinától is. A piros-feketék első idegenbeli győzelmüket a Catania ellen a 14. fordulóban szerezték, de ez a diadal sem hozta meg a várt feltámadást. A naptári év hátralévő bajnoki mérkőzésein két döntetlenre (a Livorno és a Roma ellen) és egy vereségre (Inter ellen) futotta a csapat erejéből, így nem csoda, hogy egyre több hír foglalkozott Allegri távozásával és már a lehetséges utódokat találgatták. A kegyelemdöfést Allegri számára a Sassuolo elleni fiaskó jelentette, amikor a csapat hiába vezetett már két góllal is, végül a kiesés elől menekülő hazaiak 4-3-ra hozták a mérkőzést. Ez a vereség volt az utolsó csepp a pohárban és a szurkolók után már a vezetők számára is egyértelművé vált, hogy váltani kell.
A szezon egyetlen pozitív történése, hogy a Bajnokok Ligájában egyedüli olasz csapatként csak a Milan jutott tovább a csoportjából. A Milan a selejtezőből a PSV csapatát 4-1-es összesítéssel kiejtve jutott a csoportkörbe, ahol a Barcelonát (ki gondolta volna…), az Ajaxot és a Celticet kapta ellenfélül. A H-csoport küzdelmeit a skótokkal kezdték a piros-feketék, és a hajrában szerzett két góllal fontos (és a szezonban ritka) győzelmet arattak. A folytatásban előbb az Ajax jött idegenben (1-1 szintén a hajárban szerzett góllal, ezúttal Balotelli volt eredményes 11-esből), majd a Barca ellen született ugyanez az eredmény odahaza. A csoportmeccsek felénél a Milan a második helyen állt, de előnye egyáltalán nem volt megnyugtató. A negyedik mérkőzésen a Barcelona szokás szerint felőrölte a Milant a Camp Nou-ban (ehhez kellett azért némi bírói segítség is), majd egy nem várt magabiztos siker következett az ötödik fordulóban. A Milan 3-0-ra győzött Skóciában, így egy döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz, de szerencsés körülmények között akár még csoport első helye is elérhetővé vált. Végül természetesen döntetlen született az Ajax ellen, bár Montolivo korai kiállítása miatt ez már bravúrnak számított egy ilyen szezonban. A Milan a nyolcaddöntőben az Atletico Madriddal találkozik majd, de ebben a párharcban már nem Allegri fogja irányítani a milánóiakat.
Félszezonmérleg
Bajnokság: 19 meccs, 5 győzelem, 7 döntetlen, 7 vereség – 22 pont (gk.: 31-30)
Olasz Kupa: –
Bajnokok Ligája: 8 mérkőzés, 3 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség – 13 pont (gk.: 12-6)
Összesített statisztika
Bajnokság | |||||||
Szezon | Meccs | GY | D | V | Rúgott gól | Kapott gól | Pont |
2010/2011 | 38 | 24 | 10 | 4 | 65 | 24 | 82 |
2011/2012 | 38 | 24 | 8 | 6 | 74 | 33 | 80 |
2012/2023 | 38 | 21 | 9 | 8 | 67 | 39 | 72 |
2013/2014 | 19 | 5 | 7 | 7 | 31 | 30 | 22 |
Összesen | 133 | 74 | 34 | 25 | 237 | 126 | 256 |
Olasz Kupa | |||||||
2010/2011 | 4 | 2 | 1 | 1 | 8 | 5 | 7 |
2011/2012 | 4 | 2 | 1 | 1 | 8 | 6 | 7 |
2012/2023 | 2 | 1 | 0 | 1 | 4 | 2 | 3 |
2013/2014 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
Összesen | 10 | 5 | 2 | 3 | 20 | 13 | 17 |
Bajnokok Ligája | |||||||
2010/2011 | 8 | 2 | 3 | 3 | 7 | 8 | 9 |
2011/2012 | 10 | 3 | 4 | 3 | 16 | 14 | 13 |
2012/2023 | 8 | 3 | 2 | 3 | 9 | 10 | 11 |
2013/2014 | 8 | 3 | 4 | 1 | 12 | 6 | 13 |
Összesen | 34 | 11 | 13 | 10 | 44 | 38 | 46 |
A táblázat nem tartalmazza az Olasz Szuperkupát, amit a Milan nyert 2-1-re az Inter ellen.
Összes mérkőzés mérlege Szuperkupával:
178 mérkőzés, 91 győzelem, 49 döntetlen, 38 vereség (gk.: 303-178).
Íme egy táblázat, ami azt támasztja alá, hogy összességében Allegrival sem szerepeltünk rosszul.
A vége csúnyára sikeredett, de nézzünk néhány szép vagy megható emléket Allegri itt töltött 3,5 évéből.
A 18. Scudetto:
Boateng moonwalk
Olasz Szuperkupa
A Legendák búcsúznak
Milan-Arsenal 4-0
Milan-Barcelona 2-0
http://www.youtube.com/watch?v=cGIENJaySPc
20 hozzászólás
„A nyolcaddöntőben Fortuna a Tottenham Hotspurs csapatát sodorta a Milan útjába, de a párharc végén meglepetésre az angolok örülhettek. Az első mérkőzésre Angliában került sor Crouch góljával egygólos előny szereztek.”
Az első meccs Olaszországban volt, otthon kaptunk ki 1-0-ra.
Egyébként a cikk remek, jó kis felelevenítés.
Köszi, javítottam.
nem volt ő rossz ! más edző örülne fele ennyi eredménynek is 🙂
azt el kell ismerni hogy a végére meg omlott az egész , de én nem dobálnám sárral aki scudetott nyert velünk . ennyire tellett tőle de ettől Ő még nem rossz edző 🙂 a magyar válogatottnak fele ilyen edzője sincs…..
ezt a hulye hozzaszolast a kesei idopont,es az elfogyasztott alkohol mennyisege szamlajara irnam…
Pont azt vádolod részegséggel, aki sokunk közül majdnem egyedül józan…
Na hallod,ha a Cagliarival éri el akkor igen remek teljesítmény,de ez a Milan !
Én úgy úgy felelősnek tartom a mostani vezetőséget is a jelenlegi kialakult helyzetért mint ahogyan Allegrit.
*ugyan úgy*bocsánat
Milyen furcsa érzés nézni hogy 4-0 ra picsáztuk az Arsenalt!.. A videókból nagyon látszik, hogy Robinho – Pato – Nocerino – Boateng góljainak 80% ban Ibra benne volt!..
Egy isten az a pali, nagyon sajnálom hogy nincs itt nekünk!
Igazi vezér volt nálunk, és a meccseink zömét ő hozta.. Robinho t fejberugta párszor a labdával, az meg bepattant.. 😀
Nekem pont egy másik klasszis jutott eszembe.
„a Real Madrid elleni hazai 2-2-es döntetlen (ezen a meccsen Filippo Inzaghi duplázott)”
Mourinho valami olyasmit nyilatkozott a meccs előtt, hogy mindegy hány támadóval játszik Allegri, csak Super Pippo ne legyen köztük. A kezdőben nem is volt, de 2-0-ás hátránynál a második félidőben érkezett az elfásult, tingli-tanglizó csapatunkba, és kettőt vert a meglepődött madridiaknak. A lelátó pedig forrt, őrjöngött. Azt hiszem, ekkor döntötte meg Raul BL vagy nemzetközi kupa gólcsúcsát, amit utána a spanyol sajnos vissza is vett. Ibra is őstehetség, na de Pippo császár volt még annyi idősen is.
Veled kell, hogy egyet értsek. Pippo minden szempontból jobb volt 🙂
1-0-nál állt be, a Real a hosszabbításban egyenlített.
Talán az volt az utolsó jó meccse, aztán jött a sérülés és a padozás. Akkortájt már nem volt a régi, bármennyire nem fogott rajta a kor.
Visszanézve az Arsenal elleni meccset, Ibra volt itt az aki miatt mi bajnokságot nyerhettünk, nomeg hátul volt egy T. Silvank aki miatt elöl nyugodtak lehettes a srácok..
Nagyon kellene ide Ibra sztem, és egy T.Silva-Subotic védőduót is el tudnék képzelni 😀
És ne felejtsük ki Seedorf-ot se a KP-ról, aki edző helyett volt edzője már akkor is a csapatnak!
Allegri tudománya édes kevés lett volna a scudettóhoz. Ezt láthattuk már az első szezonjában is és ahogy sorra elhagyták a csapatot a szenátorok, az akkori ,,edzőink,, egyre világosabb lett, mennyire nem ért a dolgához Allegri. Neki csak abban volt döntése ki lesz kezdő és kiket cserél, de ezzel is rengetegszer nehezítette meg a csapat dolgát. Ha nincsenek klaszisaink, valószínűleg már az első szezonjában a szakadék szélére vezettte volna a csapatot.
Én nem sajnálom, hogy menesztették és egyáltalán nem neki köszönöm, hogy Scudetto-t nyertünk. Allegri köszönheti meg a MILAN-nak és a játékosoknak, hogy életében először és valószínűleg utoljára trófeát nyerhetett!!!
Soha vissza nem látásra!
ennyi
Hatalmas, nagyon jó kis összegzés, zseniális videó összeállítás , Ibra , és a többiek zseniálisak, de a 4 .videóban összefoglaltak eldöntöttek mindent, viszont ez a korszakváltás kellet , csak nem így kellet volna, hanem szép fokozatosan….
Mindenesetre jó visszatekinteni, és bízunk benn hogy hamarosan már nem csak a multbol kell élni! FORZA MILAN!!!
Ha a 2013/14 őszi szezont nem számítjuk a fenti (Serie-A) mutatók így alakulnak: győzelmek aránya 60,5%, meccsenként szerzett pontok átlagosan: 2,05!!!
Csak a számok alapján a menedzsment és Allegri is gondolhatta azt nyáron, hogy minden rendben van, sőt.
Csak az őszi számok alapján a menedzsment joggal menesztette Allegrit.
(Az eredményekhez persze a nyári átigazolási szezon és az orvosi stáb is sokat hozzá tett.)
És miért van az, hogy a szurkoló szinte el sem akarja hinni a számokat, mutatókat és az eredményeket amiket Allegri produkált?
Grazie Allegri!!! De jobb ez így mindenkinek. FoRza Milan Forza Seedorf
Grazie Allegri ! Csak a jóra emlékezünk ! 🙂
amiből sajnos kevés jutott…