Serie A 36. forduló:
Pescara-Milan 0-4 (0-2)
Játékvezető: Russo
Gólszerzők: Balotelli (10. – 11-esből, 57.), Muntari (33.), Flamini (51.)
Sárga lap: Rizzo (11.)
Piros lap: –
PESCARA (4-2-3-1): Perin; Zauri, Cosic, Capuano, Balzano; Rizzo, Togni; Di Francesco (Catalano 87.), Cascione (Mancini 75.), Sculli (Celik 46.); Sforzini.
MILAN (4-3-3): Abbiati; Abate, Zapata, Yepes, Constant; Flamini (Traoré 59.), Muntari, Nocerino; Niang (Pazzini 63.), Balotelli, Robinho (El Shaarawy 73.).
A gólok:
http://www.dailymotion.com/video/xzp5is_goals-milan-4-0-pescara_sport
Képek a mérkőzésről:
8 hozzászólás
Engedelmetekkel bemásolom, amit a fórumra írtam:
Szerintem sokan vagyunk azon a véleményen, hogy ez is megvan, ráadásul 4-0, azaz nincs gond, tovább kell lépni ezen az amúgy szép meccsen, és készülni a maradék kettőre. Jómagam is így gondolom.
Viszont ez a Pescara talán az elmúlt pár év leggyengébb csapata, amelyik megfordult a Serie A-ban, vagyis szinte evidens, hogy ilyen aránnyal győztük le őket. A meccs irama szerintem kódolható volt: ha gólt lövünk, lassulni fog. Szerencsére (a tempós futballt kedvelőknek pedig a szerencsétlenségére – bár azt gondolom, mindannyian vagyunk inkább Milan-drukkerek, mint kirakatszrukolók, akik csak a szép játékot szeretik) ez megtörtént elég hamar. Vagyis borítékolható volt, hogy a következő 80 percben nem szántjuk majd fel a pályát. Logikus is ez, hiszen kinek hiányozna az utolsó két fordulóra még egy sérülés, teszem azt. A lassú játék ellenére uraltuk a pályát, a Pescara a kapunkig sem jutott el, mi pedig végig hiba nélkül hoztuk a kötelezőt. Szép volt fiúk! Nem von le az érdemből, hogy legalább egy osztálynyi különbség van a csapatok között. Nyerni kellett, megtettük. S hogy kirángassalak Titeket a mámor lila-rózsaszín ködéből, emlékeztetnem kell mindenkit 2010-re, és a Regginára. Akkor az majdnem ilyen fontos meccs volt, bár akkor a bajnoki címre hajtottunk, ma meg a Milan-értelemben vett túlélésre. Akkor egy lapos, ötlettelen játékot hozó meccsen 0-0-t játszottunk. A Reggiba utolsó lett, mi pedig a második helyről is lemaradtunk. Nem állítom, hogy az akkori Reggina és a mai Pescara hasonló képességű csapatok volnának, csupán arra kívánom flehívni a figyelmeteket, hogy a kiscsapatok elleni győzelmeket is meg kell becsülni!
Ami Allegrit illeti. Pazzini becserélését nem értem. Főleg úgy, hogy Niangot váltotta, akire ráfér a rutin, és nem utolsósorban a gól. Vagyis ebben a viszonylatban ma is megfigyelhető volt a mester érdekes felfogása a csere funkciójáról. El Shaarawy és Traoré becserélést viszont megértettem. Szegény Traoré megérdemel pár percet, azok után, hogy egész szezonban a kispadot koptatta, Sárinak pedig iszonyatosan kell a gól, az önbizalom, hogy feloldódjon végre a görcsből, amiben szenved. Erre a mai jó alkalom lett volna, sajnos nem jött össze neki. Még a cserékkel kapcsolatban el kell mondanom, hogy én is hiányoltam Salamont és Cristantet, ha már nevezte őket Allegri. De úgy gondolom, hogy nem várhatunk tőlük sokat. Allegri lehet, hogy nem egy zseni, de egy profi edző, ezt nem felejthetjük el! Ha Salamon akkora klasszis lenne, bizonyára már megkapta volna a lehetőséget, Cristante hasonlóképp (bár ő még csak jövőre kezdi meg első profi évét, vele kapcsolatban lehet, hogy más a helyzet). Emlékezzünk, hogy El Shaarawy, és De Sciglio is megkapta a lehetőséget fiatalként. Semmiképp nem mondhatjuk, hogy Allegri nem venné észre, ha egy Messi vagy egy Cannavaro focizgat az edzésen. Azonban ma én is szívesen megnéztem volna őket. Aki pedig esetleg szép játékra számított, ismételten csalódnia kellett. Hozzáteszem, ez nem meglepő a jelenlegi játékosállományunk fényében. Ez egy erős Milan, az erő dominál benne inkább, mint a technika, a keret nem engedi, hogy más stílusban játsszunk! Amíg a saját képességeinkből adódó lehetőségeink szerint jól játszunk, addig nincs gond. Sajnos nincsenek labdazsonglőreink.
Összegezve tehát azt mondom, hogy örülni kell ennek a győzelemnek, és nem az edzőt kell akkor is megtalálni, amikor 4 góllal nyerünk.
csak annyit fűznék hozzá hogy nem véletlenül nem játszanak a fiatalok mert azért hogy fejlődgessenek nem fogja allegri kockára tenni a 3. helyet vagy éppen az állását
Kötelező győzelem volt… örülök Muntari első bajnoki góljának, és hogy Flamini ismét betalált! Balotelli második gólja pedig… klasszis! 😀 Az előttem szóló leírt mindent a játékról, majdnem mindenben egyetértek. Személy szerint én sem cseréltem volna be a fiatalokat, nem szabad kockáztatni, még egy Pescara ellen sem. Ha a Juve helyzetében lennénk, hogy nem lenne tétje a meccsnek, bevállalható, de így nem, hogy egy X vagy vereség a nyakunkra hozná ismét a lilákat. A következő fordulóban le kell győzni a Rómát, és akkor az utolsó meccsen játszhat a fiatalokkal megrakott cserepad.
Forza Milan!
Csak ahhoz csatlakoznék, hogy valóban meg kell verni a Rómát, szerintem főleg azért, mert ha az utolsó fordulóra marad a döntés, akkor ott már idegbetegek lesznek. És láttuk már náhányszor, hogy mekkora tudásbeli különbséget tud semmivé tenni, ha megremegnek a lábak. Nem szabad ebbe a helyzetbe kerülni !
Egyébként Mexes miért nem játszott?
O-4-nél szerintem be kellett volna hozni Salamont is és Cristantét is. Na most hogy nem történt meg, két dologra gondolok. 1. Allegrit nem érdekli már az egész mert jövőre máshol fog edzeni, így logikusnak tűnik hogy az eredményre megy, szépen akar búcsúzni és nem fog megkockáztatni semmit. 2. Allegri marad de nem fog számolni a jövőben a két fent említettel.
Nekem az első variáció jobban bejönne.
Gratulálok a srácoknak a négy gólhoz és mivel Robinhot itt olyan sokan szeretik, mindenképpen szeretném méltatni a két gólpasszát és Muntari remek teljesítményét! Balotelliről nem is beszélve….
Robi ezzel a legtöbb gólpasszt kiosztó játékossá lépett elő! Ennyi játéklehetőséggel a háta mögött azt hiszem nagyon is megsüvegelendő!
Én sosem szerettem és most sem tartom Olasz bajnokságba illő játékosnak. De a legnagyobb szívvel játszó brazil, ha az elmúlt évek nézzük a Milan-nál.
Mindig hajt és akar. Ellentétben jó pár csapattársával.
A meccsről nincs mit írni. Nagyon gyenge csapattal találkoztunk. Ettől függetlenül egy szép győzelem volt. Nekem hiányzott a fiatalok szerepeltetése. Fáraó statisztikáját romboltuk ezzel a pár perccel. Én őt melegíteni sem küldtem volna el. Ez megint csak egy plusz lelki teher, hogy „4:0 és ilyen csapatnak sem tudok gólt rúgni!”