Massimiliano Allegri, ha egyszer elhagyja a Milant, akkor Angliában vagy Spanyolországban szeretne edzősködni.

Massimiliano Allegri 2010 nyarán foglalta el a Milan vezetőedzői posztját, miután a vezetőség megvált Leonardótól.

A több mint másfél év alatt Allegri vezetése alatt a Milan egy bajnoki és egy szuperkupa címet hódított el, és az idei szezon is fantasztikusan alakul. A rossoneri vezetik a bajnokságot, a BL-ben várják a negyeddöntő párosításainak sorsolását – és a hazai kupában is érdekeltek még.

Az olasz szakember az újságíróknak elmondta, ha elhagyja a Milant, akkor Angliában vagy  Spanyolországban szeretné folytatni. “Nagyon szeretném, ha még sokáig a Milan vezetőedzője lennék. De tudom, hogy nem maradhatok itt örökre. Ha egyszer elhagyom a Milant, akkor az első választás Anglia lenne, utána pedig Spanyolország. Már egy éve tanulok angolul, és szeretnék külföldön tapasztalatokat szerezni” – mondta Allegri, aki játékosként  a középpályán játszott.

 

19 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Maradjon!!!

    Bár nem mindig értettem egyet a csapat felállásával és taktikájával. a cserékkel sem voltam kibékülve, de az eddigi eredmények őt igazolják.

    Egyébként csak egy edzőt fogadnék el helyette: Mourinhot. Ugyanakkor csak egy ok szól ellene: ahonnan elmegy Jose ott leépül a csapat. A Porto és az Inter egyértelműen ilyen, és a Chelsea-nél is hasonló volt a helyzet, bár szerintem Scolari nem való az angol bajnokságba…

  2. Jó szakember, bár én sem értettem mindig egyet a húzásaival, de az eredmények eddig őt igazolták. Pl. nem értem, miért erőlteti Emanuelson jobb oldali középpályás játékát, mikor ő egyértelműen balhátvéd? Ema javára legyen mondva, eddig itt is becsülettel, és jól helytállt.
    Meg talán, ha a játékos igazolásoknál, jobban figyelembe vennék az igényeit, és nem lenne Berlu meg a kopasz ilyen sóher, még jobbak lennénk! Abate helyettesítésére sem ártana valami ütőképes embert igazolni!

  3. Ha Allegri 21 hónapos munkáját értékelni akarjuk, az alábbiakat kell kiemelnünk.

    1) A Milan tényezővé vált Olaszországban. Hogy ez az új – klasszis – játékosoknak is nagyban köszönhető, az nem kérdés. Ugyanakkor többen azt vizionálták – egyébként én sem voltam túl optimista e tekintetben -, hogy Allegri nem fog tudni megbirkózni a több mint egy évtizede nálunk játszó mag nyomásával, a nehéz egyéniségekkel (Ibra, Boateng, Cassano, Robinho, Van Bommel), ehhez képest remekül irányítja a csapatot.

    2) Sikeresen hajtotta-hajtja végre a generációváltást a csapatban. Vezéráldozatot is követelt ez a folyamat, mert Pirloról lemondott, Ambrosinit rendszeresen padoztatja, Seedorf is pótolható lett, és lassan Nesta csapatba kerülése miatt sem tüntetünk. Rengeteg új játékos épült-épül be a csapatba. Érdemes megnézni, az újak közül hányan lettek alapemberek. A védők közül egyedül Taiwo és Didac Vila szereplése értékelhető kudarcként, de nem hinném, hogy ez kizárólag Allegri hibája volt.

    3) A csapatnak van tartása, stabilitása. Annak ellenére mondom ezt, hogy egy héttel ezelőtt majdnem összeroppantunk az Emiratesben. Azt gondolom, Allegri remek munkát végzett a szünetben. A második félidőben az a Milan jött ki, amelyet az első perctől látni szerettünk volna. Azt a meccset nem úgy értékelem, mint amelyet 3:0-ra buktunk, hanem úgy, mint amelynél csak hatalmas pechek következtében nem tudtuk bebiztosítani a továbbjutást (az a hiányzó gól…)

    4) A Milan jóval gyorsabb, technikásabb, egyúttal fizikális játéka egyértelműen Allegri érdeme. Utalnék a 3) pontra is. Ezt a másfajta játékot a stabilitás fenntartása mellett tudjuk prezentálni. Allegri tudatosan épít a sebességre, valamint a játékosok technikai tudására.

    5) Kritika Allegrivel szemben a formációjához való ragaszkodás. Ugyanakkor vegyük figyelembe azt is, hogy a 4 védős rendszeren nem lehet változtatni, mert a Milan a legnagyobb sikereit mindig is így érte el. A 4 védős rendszerből a következő formációk alakíthatóak ki:
    a) 4-4-2 – alapvetően marhaság lenne ezt erőltetni, lévén, nincsenek igazi szélsőink.
    b) 4-1-2-1-2 – kicsit elavult ez a rendszer, és szinte kivitelezhetetlen. Ancelotti ezzel meglepte a világot, de voltak hozzá világklasszisai. Ma már nem tartanám okos húzásnak ezt a rendszert, mert egy védekező középpályás nem ad kellő stabilitást a pálya közepén.
    c) 4-2-3-1 – hasonló felállás, mint a 4-4-2, azzal a különbséggel, hogy bár a középpályán nagyobb a stabilitás, ezt ötvözi a széljátékkal, ami pedig nálunk nem igazán kivitelezhető.
    d) 4-3-3 – a három csatár utoljára talán Leonardonál volt megtalálható, előtte pedig időnként Tabareznél (Weah-Baggio-Simone). Ez a rendszer sem tartozik az “alapértelmezettek” közé. Itt nem sokat kell birtokolni a labdát, hanem rengeteget. A Milan sosem volt egy sokat támadó csapat. Úgy pedig, hogy Ibrahimovicon kívül épkézláb csatárunk nem is nagyon van, háromcsatáros játékkal próbálkozni hülyeség lenne.
    e) 4-3-2-1 – ezzel viszont próbálkoztunk. Ugyanakkor ide is kellenek csatárok dögivel. Ha Boatengen kívül lenne még egy Cassano, akkor ezt a felállást nem tartanám rossz ötletnek. Ez a rendszer is igényelne viszont még egy kreatívabb középpályást (Boatengen kívül).

    6) A nemzetközi porondot talán még túlzás akár pozitívan, akár negatívan értékelni. Azt gondolom, a Milan jó úton halad afelé, hogy újra tényezővé váljon Európában is. Bár vannak nálunk erősebb csapatok, egyre inkább közelítünk feléjük. Tartom, amit valamelyik fórumban írtam, miszerint jelenleg 2 csapatot érzek erősebbnek a Milannál: a Realt és a Barcelonát. De ahogyan egy évvel ezelőtt hatalmas meglepetés lett volna, ha bármelyiküket elkapjuk, ma már szerintem más a helyzet.

    7) Allegri “meccselése” – sokan felróják Allegrinek, hogy nem igazán változtat meccs közben. Erre azt tudom mondani, hogy sokszor erre nincs is szükségünk. Egy változtatás nem abból kell hogy álljon, hogy amikor bajban vagyunk, behozunk egy csatárt egy középpályás helyett. Remek példa erre a Lecce elleni őszi meccs. Egyetlen csatárt sem cserélt be Allegri, amikor égett a ház, mégis bejött a húzása. A cseréket akkor kell meglépni, ha az éppen játszók (akár technikailag, akár fizikális értelemben) már képtelenek eleget tenni az újabb követelményeknek. Allegri tekintélye éppen abból adódik, hogy bizonyos értelemben nincs tekintettel a “szokásokra” vagy a szurkolói kívánságokra. A játékosokéra – lásd Inzaghi nyilatkozatát (“megérdemlem, hogy játsszam”) meg pláne nincs…
    Már korábban is írtam, hogy Allegri azért érkezett, hogy átalakítsa a Milant. Voltak olyanok – sajnos nem tudok mást mondani rájuk: hülyék – akik azt írták, akkor is utálni fogják Allegrit, ha BL-t nyer a csapattal. Ez teljességgel elfogadhatatlan számomra. Allegri elsősorban nyerni akar, és ennek érdekében nincsenek számára tabuk. Eddig az eredmények őt igazolják. Azok nélkül értük el a sikereket, akikért sokan sírnak, hogy nem kerülnek a csapatba… Allegri meccselésénél kiemelendő, hogy sokszor (sőt, szinte mindig) kötve van a keze. Nem is emlékszem olyan meccsre, amikor a keret 90%-a a rendelkezésére állt volna. Ráadásul sokszor kulcsjátékosok zöme hiányzott. Ennek ellenére mindig képes volt olyan csapatot kiállítani, amely az esetek többségében partiban volt az ellenféllel. Még az Arsenal elleni meccsre is azt mondom, hogy a második félidőben az egy Van Persie-helyzetet kivéve a kezünkben volt a továbbjutás. Azt is sokan Allegri hibájának tartják, hogy 2:0-nál vagy 3:0-nál “leáll” a csapat. Nos, a legfontosabbnak azt gondolom, hogy tartsuk kézben a meccset. Hogy ez semleges területen történő passzolgatással vagy folyamatos támadással történik, lényegtelen. Egyszerűen más a Milan karaktere. A Barcelona vagy a Real Madrid, ha teheti, 6-7-8 gólt is rúg, mert a – nem tudok mit mondani – primitív szurkolói show-t akarnak látni: az ellenfél megalázását. A Milan a tiszteletet azzal vívta ki, hogy megvolt benne az ellenfél tisztelete, és ezt nem azzal érte el, hogy minden erejével törekedett a negyedik, az ötödik vagy a hatodik gól megszerzésére is. Ez nem a Milan stílusa.

    Allegri jövője… Amit eddig nálunk teljesített, az egyértelmű sikerként értékelhető. Van arca a csapatnak, nem roppan össze nyomás alatt sem, és szinte mindig benne van a gól. Remélhetőleg még sokáig marad nálunk. Ha hagyják tovább dolgozni, és a vezetőség is partnere lesz ebben, akkor a Milan vissza fog kapaszkodni Európa tetejére. Ami két éve még csak álom volt, az belátható időn belül megvalósulhat: a Bajnokok Ligája megnyerése.

    • Kedves Lansky!
      Ez egy nagyon jól sikerült elemzés, szavaid valamilyen szinten belőlem is szóltak. Mikor a Milan kispadjára leült, őszintén nagyon féltem. És az igazat megvalva, nem egy rossz edző, sőt…
      De voltak/vannak rossz döntései, mint ahogy más edzőknek is. Aminek nagyon örülök, hogy az utóbbi évekhez képest szép játékkal tudjuk elérni az eredményeinket!
      A játékosok adás-vételébe szerintem sajnos nincs nagy beleszólása, bár páran biztos az ő kérésére jöttek. Én igazából nem is Taiwo-t sajnálom annyira (bár szerintem ő még mindig jó lenne nekünk, csak az a fránya türelem hiányzik), hanem Didac Vilat. Nagyon jó játékos, jobb, mint Antonini és Mesbah együttvéve, mégse kapott lehetőséget. Érdemes volna visszahozni, bár ezután se látok sok esélyt a játékára.
      Én mindenképpen köszönöm a részletes elemézes, és végül kiegészítem azzal, hogy úgy vezessük a bajnokságot és ott vagyunk a BL negyeddöntőben, hogy a fél csapat sérült, de a teljes keret se az igazi, mert nincs egy klasszikus irányítónk, továbbá egy normális balhátvédünk (és zárójelben jegyezném meg, hogy a jobbhátvédünket se nevezném túl jónak – Abate kiszorított helyzetekben túl forrófejű, továbbá túl sokat marad elől, látszik, hogy középpályás).

    • “Azt is sokan Allegri hibájának tartják, hogy 2:0-nál vagy 3:0-nál “leáll” a csapat. Nos, a legfontosabbnak azt gondolom, hogy tartsuk kézben a meccset. Hogy ez semleges területen történő passzolgatással vagy folyamatos támadással történik, lényegtelen. Egyszerűen más a Milan karaktere. A Barcelona vagy a Real Madrid, ha teheti, 6-7-8 gólt is rúg, mert a – nem tudok mit mondani – primitív szurkolói show-t akarnak látni: az ellenfél megalázását. A Milan a tiszteletet azzal vívta ki, hogy megvolt benne az ellenfél tisztelete, és ezt nem azzal érte el, hogy minden erejével törekedett a negyedik, az ötödik vagy a hatodik gól megszerzésére is. Ez nem a Milan stílusa.”
      Azért ne felejtsük el ,hogy a foci a nézők szórakoztatásáért van, nem pedig, hogy tiszteletből ne rúgj több gólt.
      A csapatról pedig, hát..sajnos én nem látom azt, hogy ezzel a kerettel olyan jól összeálljunk mint kb 2000 óta (kb 2 évente bl döntő), de nagyon remélem, hogy tévedek. Ami még feltűnt, hogy amióta nincs Pirlo, egy épkézláb szabadrúgásunk nem volt.
      Hajrá Milan, idén legyen olasz bajnokság első, és bl minimum elődöntő!

      • Én ebben Lansky-val értek egyet. Nem kell minden áron megalázni az ellenfelet. De persze más 3-4 gólnál megállni és más 1:0-ás állásnál rizikózni… De ezt persze mind tudjuk. Most nem is erről volt szó. Ami hibádzik a taktikai hadrend…
        Helyesen felsoroltál (a,b,c,d,e) formációkat ami nagyjából le is fedi a 4 védős rendszer lehetőségeit. De akkor ha ez mind rossz, szerinted milyen felállást preferál Allegri? Idézve: “b) 4-1-2-1-2 – kicsit elavult ez a rendszer, és szinte kivitelezhetetlen. Ancelotti ezzel meglepte a világot, de voltak hozzá világklasszisai. Ma már nem tartanám okos húzásnak ezt a rendszert, mert egy védekező középpályás nem ad kellő stabilitást a pálya közepén.”
        Véleményem szerint egy az egybe ez a mostani hadrend, annyi kivétellel,h a csatárok (+1 támadó kp) kötetlenebbül mozognak (sok esetben mondhatjuk,h sajnos ->nem érünk fel a kapu elé). Ezzel egyébként semmi gond nincs. A mai foci pontosan ezt az irányt mutatja. Ami változott, hogy még inkább leszűkítik a területet, és így szinte a komplett kp támad és védekezik is, kiegészülve a szélső védőkkel. Ami nálunk kicsit hiányos, az a támadóink védekezése! Viszont Ibra mostanában erre is rácáfol, ahogy sári is oda teszi magát néha.

        • Az Allegri által favorizált 4-3-1-2-es rendszer voltaképpen egy stabilabb 4-1-2-1-2.
          Ancelotti 4-1-2-1-2-je állt egy Pirloból, aki az elmúlt évtized közepén posztja legjobbja volt. Állt egy Gattusoból, aki szintén posztja legjobbjai közé tartozott. Állt egy Seedorfból és egy Rui Costából, majd később Kakából. Amiért ez a rendszer működhetett, az azért volt, mert Pirlo akkor még nem kocogott, és emellett fantasztikus 40-50 méteres labdákat tudott odavarázsolni a célpontjainak, Seedorfnak volt ereje és sebessége, mellé a remek rúgótechnika. Gattuso még ereje teljében volt, fizikálisan verhetetlen volt, Kakát és Ruí Costát meg nem kell bemutatnom. Egészen új dimenziókat nyitott meg a Milan számára ez a négy világklasszis. “Jól jött” persze egy Nesta, Stam meg Maldini a védelemben, Shevchenko és Inzaghi a csatársorban, de a Milan az eredményeit ennek a középpályás “felhozatalnak” köszönhette az elmúlt egy évtizedben.

          Allegri 4-3-1-2-es rendszerében alapesetben Van Bommel van középen, őt pedig Nocerino és – újabban – Muntari egészíti ki jobbról, illetve balról. Allegri rájött arra – nem volt nehéz… -, hogy nincs a 6-7-8 évvel ezelőtti Seedorfhoz, Pirlohoz és Kakához hasonló klasszisa. Van Bommel, Ambrosini, Nocerino Seedorf, Muntari, Emanuelson vagy Boateng sem világklasszis. Van Bommel és Seedorf már nem az, Boateng viszont még “csak” egy fantasztikus képességekkel megáldott játékos.
          A lényeg: Ancelottinál megvoltak azok a játékosok, akik képesek voltak védekezni, de egyúttal színt is tudtak vinni a játékba. Jelenleg inkább olyan játékosaink vannak a középpályán, akiknek fő feladata a védekezés. Van Bommel, Nocerino, Muntari, Ambrosini, Gattuso, Flamini…
          Kérdésedre válaszolva tehát: a jelenlegi alapanyaghoz ezt tartom a legtökéletesebb rendszernek. Mintha az lenne Allegri alapelve, hogy valahogyan majd eljut a labda a támadó hármashoz, és akkor ők megoldják, a lényeg, hogy a stabilitás megmaradjon. És ezzel egyet tudok érteni, bár néha, egy szervezettebb csapat ellen nehéz nézni azt a töketlenkedést, amit művelünk. Szinte biztos vagyok benne, hogy a taktika, a felállás változna, ha nyáron érkezne De Rossi vagy Schweinsteiger, Ganso, vagy Lucas. (Ezek persze csak álmok – kivéve Gansot, aki tudjuk, jönni fog…) Ne feledjük, Allegri rendszere annak ellenére működőképes, hogy jelenleg nincs olyan játékosunk, aki meg tudná oldani a csatárok mögötti szervezést. Van Bommel, Muntari, Nocerino… Ha utóbbi kettőt tekintjük, akkor nagyon messze vannak a kb. fél évtizede megcsodált Pirlotól meg Seedorftól… De a rendszerbe tökéletesen illenek. Idén még rendben van ez a rendszer. A nyár után kiderül, lehet-e, kell-e, célszerű-e változtatni. Ha megfelelő emberanyag érkezik, azt mondom, ki lehetne próbálni egy merészebb felállást.

          • Értelek és értettem előzőleg is. Nem is kötekedésből írtam. Csak a pontosság kedvéért. A hadrend nagyjából változatlan. Mivel Bommel visszavont kp-ásposzton mozog. Persze a játék egész más, mint akkor. Mai fociban mindenkinek kell támadni és védekezni is. Ezért írtam soxor,hogy az általunk várt irányító egyáltalán nem tényető a mai fociban. Olyan ember kell minden csapatba aki 1-2 ellenfelet megver egy az egyben. De ez irányító lenne? Rbben és Ribery nem irányítók. CR sem…. De szinte egy csapatban sincs már ilyen. Snejder szerepét épp ezért kérdőjelezik meg az Interben. De nem ez a lényeg! Kell olyan játékos Ibrán (és néha Robi) kívül aki képes megverni az emberét, valamint kell,h a kp kreatívabban focizzon. Noce a gólokat hozza, ez kell atöbbiektől is, és sokkal több indítás. Ambrot emiatt szidjuk, pedig ő legalább próbálja minél többször helyzetbe hozni a társait és inkább hosszú indítással adjuk el a labdát, mint köröm passzal. Persze ezért lesz fontos Montolivo. Akiről sokan azt írják, nem is klasszis. Ki mondta, hogy egy gólkirály/cselgép???? Ő egy iparos, akinek nagyon pontos szerelései és indításai vannak. Nálunk jelenleg ilyen játékos nincs! Ennyit akartam ebből kihozni. A taktika maga nem rossz. Szélső védők érjenek fel (beadni soxor nincs is kinek, érdemes ezt is nézni amikor pl sokan Abate-t szidják ->nem ez a felfutás lényege)bontsák meg a védelmet ezzel is és lesz elég hely a támadóknak, kp-oknak bevinni a döfést és elhozni a kupákat!

  4. Nekem is voltak kétségeim Allegrivel szemben!De azt mondom mostanra eltűntek!Igazából én azt hiányoltam belőle, hogy ott álljon a türelmi zóna szélén, ordítson és együtt éljen a játékkal!És a kommentátor a Lecce elleni meccsen megjegyezte, hogy ez nem volt rá igaz!Pár meccsel ezelőtt kezdte el ezt csinálni!
    Nem tudom miért, de úgy vettem észre, hogy az igazán sikeres edzők ezt csinálják!És most ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak az lehet jó edző aki ott áll és visít!
    Mindent együtt véve, nekem nagyon tetszik a mostani csapat!Szép, gyors, ügyes játékot játszunk!Úgy gondolom, hogy Európa nagy csapatai már nem tiszteletből bókolnak nekünk!Hanem azért mert van bennünk potencia!
    Igazából én a középpályára sem hiányolom azt a bizonyos “klasszis irányítót”.Persze nem lenne rossza ha jönne valaki!De szerintem Boateng, Urby, és még 1-2 ember jól megoldja ezt!Inkább kéne még 1-2 igazán ütős csatár Ibra mellé!Én még Pato-ban is bízom!Ő ott lett elrontva, hogy felhizlalták mint az újévi malacot!Ugyan ez volt Ronaldo-val is és most nem a cébetűsről beszélek, hanem az igaziról a Fenoménóról!Neki is volt pár ilyen éve, azt hiszem még a PSV-nél, hogy sérülésből sérülésbe menekült!De mindenki tudja mit futott be!
    Allegrinek a védelmet kéne megerősítenie és egy nagyon ütős csapata lenne, aki bárkivel felvenné a versenyt!Mert úgy gondolom a 2-3 belső védőnkön kívül nincs más a csapatban aki mondjuk meg tud állítani egy Messi-t egy cé Ronaldót és kettejüknek a társait!Talán ha a Mester kicsit odacsapna az asztalra és megmondaná, hogy ne középpályások tömkelegét hozzák hanem normális védőket akkor van esélyünk Európában!
    Én Montolivot sem tartom akkora klasszis játékosnak, aki mindenre gyógyírt nyújtana!

  5. Egy jó csapat nem azért muzsikál jól, mert sztárok tömege van a csapatban, hanem mert a pár sztár mellett jó munkások, csapatemberek dolgoznak. Ilyen a mostani csapatban pl. Nocerino, és ilyen lenne Montolivo is. Szerintem neki lenne helye, főleg a mostani felállásunkban.