Ma van 50 éve annak, hogy az egyetlen magyarországi születésű edző BEK-et nyert. Guttmann Béla Benficája 1961-ben ért először a csúcsra – micsoda véletlen aktualitás -, éppen a Barcelona ellenében. Írásunkkal a minden idők 8. legjobb edzőjének választott legendás mester kapcsán magyarországi Milan-szurkolóként duplán is fejet hajtunk.
Az 1961-es, minden idők „legmagyarabb” BEK-döntőjének érdekessége, hogy sem előtte, sem azóta nem szerepelt három magyar focista a legjelentősebb európai kupadöntőben. Akkor három fantasztikus magyar játékos játszott a Barcelona csapatában: 7-es mezben Kubala László, a 8-asban minden idők egyik legcsodálatosabb középcsatára, Kocsis Sándor, míg a 11-esben Czibor Zoltán szaladt ki a gyepre. Apropó gyep! Igen, arra a gyepre futottak ki ikonjaink, ahol 7 évvel korábban a magyar labdarúgás nagy álma odaveszett. A BEK-döntő helyszíne megegyezett a világbajnoki döntő helyszínével, a berni Wankdorf-stadionnal. Sőt, Kocsis és Czibor a meccs előtt ugyanazzal a svájci úrral fogott kezet, akivel 7 évvel korábban. Ezt a meccset is Gottfried Diensttel, egy kiváló svájci úriember vezette.
A találkozón a Barcelona szerezte meg a vezetést Kocsis góljával. Az első félidő vége felé fordított a Benfica, majd a második játékrész 10. percében 3-1-re növelte előnyét. A hajrá a Barcelonáé volt, s a BEK-döntők történetének talán legszebb góljával Czibor szépített: 25-ről, félfordulatból varázsolt a mi zsenink. A fordítás azonban nem sikerül már: 3 magyar szomorú az egyik oldalon, a portugáloknál viszont akad egy örömittas honfitársunk. Guttmann Béla.
Az edzőzseni korábban az Újpestet vezette bajnoki címre, még 1939-ben. 1945-ben rövid ideig a Vasasnál dolgozott, majd megkezdte nagy vándorlását. Edzője volt egy-egy kisebb román és argentin csapatnak, az Újpestnek, a Kispestnek, néhány olasz együttesnek, a ciprusi Apóelnek, majd a Milannál vállalt munkát, és olasz bajnoki címet szerzett.
Egy kisebb kitérő után a brazil Sao Paolóhoz került, ahol egy szezon alatt bajnoki címet szerzett. Itt vezette be a csapatnál a 4-2-4-es játékrendszert, amit átvett tőle az 1958-as brazil válogatott – sikeresen, világbajnoki címmel.
Sikerei ellenére Guttmann ismét továbbállt, ezúttal az FC Portóhoz. Itt szintén bajnok lett az első szezonjában, és innen is távozott az idény végén, méghozzá a nagy rivális Benfica kispadját foglalta el. Ezzel a csapattal is azonnal aranyérmes lett – ráadásul felfedezte Eusébiót –, majd még nagyobb sikerek következtek. Az 1960-61-es szezonban megvédték bajnoki címüket, és megnyerték a Bajnokcsapatok Európa Kupáját is – legyőzték a fantasztikus játékosokkal, köztük legendás magyarokkal felálló Barcelonát.
Guttmann kivételes módon a harmadik idényét is elkezdte ugyanannál a csapatnál, és ezúttal is sikeresnek bizonyult. A bajnokságot ugyan nem nyerték meg, de a BEK döntőjébe ezúttal is bejutottak, ahol a Puskás-féle Real Madrid volt az ellenfél. Guttmannék 0-2 és 2-3 arányban is vesztésre álltak, de végül 5-3-ra fordítottak, és megvédték nemzetközi címüket.
Micsoda elképesztő évek voltak ezek! Két éven belül kétszer nyerte magyar edző csapata a legrangosabb európai klubtrófeát, a két döntő vesztesének összesen öt gólját pedig kivétel nélkül honfitársunk szerezte!
Az edző számára azonban ez újabb búcsút jelentett, mivel a vezetőkkel nem tudott megegyezni a fizetéséről. Távozásakor kijelentette, hogy a Benfica még 100 évig nem fog európai kupát nyerni. S milyen a sors! A portugál csapat azóta öt BEK-döntőt játszhatott, és mindet elvesztette. Annak ellenére, hogy az 1990-es Milan elleni finálé előtt Eusébio meglátogatta egykori mestere sírhelyét, hogy kikönyörögje a megbocsátását.
Guttmann azonban nem engedett. Holtában is ugyanolyan szigorú és következetes maradt, mint fantasztikus eredményekkel teli életében!
10 hozzászólás
Szép élettörténet!Bárcsak hasonló magyar sikerektől lenne hangos Európa!:)
Hát jelenleg max csak Egervári,Mészöly,és Mezey Gyuri bácsi lehet.
Mészöly????
Jó volt a fentieket olvasni! – Talán a svájci játékvezetőt nem nevezném tökéletes úriembernek, mert annál az elveszített VB döntőnél hibás döntésével befolyásolta a mérkőzést, mivel nem
adta meg Puskás szabályos gólját. A Barcelona 3 magyarjának nem kis keserűséget jelenthetett 2 döntőt is veszíteni ugyanazon a helyszínen.
Meg amugy pár honapja halotam a hiradoban hogy kiderült 1954vb döntö-ben a németek valamilyen tiltott anyagot használtak!
A sok – „kiket igazoljunk le” – írás után üdítő volt ezt a cikket olvasni.
Most is azt mondom, nagyon keveset tudunk (tudok) a 30-as, 40-es, 50-es, 60-as évek külföldön sikeres, sőt nem egyszer világhírű magyar játékosairól, edzőiről.
Szeretnék még sok ilyet olvasni! Nem csak régről de akár új sikereket is 😀
Valóban kevés jó magyar edző van. Az élvonalban mindig ugyanazok a nevek vannak körutazásban és nincsenek fiatal, törtető edzők. Ők az alsóbb ligákban kapnak helyet. Nem hiszem el, hogy egy alapvetően sok zsenit „kitermelő” országban nincs egyetlen tehetséges edző sem. Talán az lenne a legjobb ha ők külföldön szereznének tapasztalatot, edzői licencet. Szerintem megvan a foci Kemény Dénese, csak még nem találták meg. 🙂
A cikk pedig nagyon jó volt. Mindig élvezetes magyar sportsikerekről olvasni, mégha ez a régmúltba is mutat.
” szaloky” ez csodálatos volt! Egyhamar ilyen nem fogtörténni az tuti
Én nem is tudtam ,hogy ennyire sikeres edző volt. Huh ledöbbentem még egy dolog amiért büszke vagyok a magyarságomra.