Carlo Ancelotti, a Milan korábbi vezetőedzője megható levélben köszöntötte Gennaro Gattusót.

Gattuso ma ünnepli a 40. születésnapját és Ancelotti, a Milannal többek között bajnoki címet, Bajnokok Ligáját, Olasz kupát és Európai szuperkupát nyerő olasz edző a La Gazzetta dello Sport hasábjain köszöntötte.

“Negyven év, kedves Rino. Ez komoly gratulációt érdemel, nem elég csak egy telefonhívás, egy szokásos beszélgetés, gyakori viccelődés. A negyven év nagyszerű alkalom a visszatekintésre. Elég idő eltelt, hogy emlékezz a múltra és még hosszú évek állnak előtted az új célok eléréséhez.”

“Most a Milan kispadján látlak és őrültként kiabálsz, tüzeled a játékosaidat. Azt gondolom, hogy te vagy a megfelelő személy erre a feladatra. Szükség van a szenvedélyedre, a karakteredre, az alázatodra, amivel minden akadályt leküzdhetsz. Szükség van a humorodra is, amivel feszült helyzeteket tudsz kezelni illetve a hirtelen dühödre, amivel ha kell, valakit képes vagy felverni a legmélyebb álmából is. Egy csapatban mindig van valaki, aki elalszik…”

“A pályán te voltál a harcosom. Soha nem láttam, hogy feladtad volna és nem fordult elő egyszer sem az, hogy tiszta mezben hagytad el a pályát. Soha nem fordult elő, hogy nem voltál hajlandó harcolni. Ez az, amit mindig is csodáltam benned. Bár a természet nem áldott meg kiváló technikai kvalitásokkal, de mégis elérted a céljaidat. De az a löket, amit nekünk adtál, senkiben sem volt meg és nem volt megszokott. Tudtad, hogyan add át ezt másoknak. Hányszor láttam, amint egy csapattársaddal beszélsz, hogy segítsd, bátorítsd és támogasd a nehéz pillanatokban…”

“Ez a futball. A sémák, a felállási formák, a passzok, a letámadás és az ellentámadás mögött ott vannak az emberek és ők jelentik a különbséget. Te, kedves Rino, értem és a Milanért mindent megtettél. Nyolc évig voltam az edződ és elviseltelek. A mérkőzések előtt hozzád se lehetett szólni. Mérges és dühös voltál, így készítetted fel magadat a meccsre. Mivel én is futballoztam, így tudtam, hogyan kell téged megközelíteni. Egy vicc, egy nevetés, egy séta az öltözőből a pálya felé elég volt, hogy csökkentse a feszültséget.”

“Emlékszel, amikor 2007-ben a januári máltai edzőtáborban Kaladze a születésnapodon az őrületbe kergetett téged és gúnyt űzött belőled, a többiek pedig adták alá a lovat? Úgy tettem, mintha nem venném észre, de tudtam, hogy ki kell öntened magadból a dühöt. Valójában este Kaladze után siettél az étteremből, de nem is akarom tudni, hogy mi történt. Azt viszont tudom, hogy mi történt néhány hónappal később. Akkor ott Máltán ígéretet tettem neked, hogy bejutunk a Bajnokok Ligája döntőjébe. Őrültnek hittél. Aztán ott voltunk a döntőben és meg is nyertük. És te, Rino, te voltál a lelke a Milannak. Remélem, hogy sokáig maradsz a kispadon, megérdemled.”

16 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Ez nagyon szép és őszinte gesztus volt Carlotól. Rinonak valóban nagy szíve volt és kevesebb technikája. Ma azonban a szíve és a szakértelme a fontos. Ebből a játékosállományból jó csapatot lehet és kell tudni építeni. Ha Rino kevésnek bizonyul ehhez, jöjjön Conte vagy más, aki már bizonyította a szakértelmét. Lehet, hogy Juve szíve van, de ha bajnokot csinál belőlünk, megbocsájtok neki ezért. Persze nagyon drukkolok, hogy ne legyen erre szükség, mert Rino is megoldja.

  2. No nem vagyok szentimentális,de ezeket a sorokat a csontjaimban a véremben éreztem….bekönnyeztem srácok….sorry érte 🙂

    Mégjobban szorítok Rinoért akit én is úgy tekintek mint Carlo….nélküle nem létezhetett volna az a CSAPAT !

  3. Valóban így volt, ezt láttuk. És ezért szeretik Carlo-t a játékosai, mert ő jó EMBER. És én is ezért kedvelem. Nagyon lélekemelőek Ancelotti sorai. Isten éltessen Rino! Ezek után ma viszont nem kellene Gatta leváltásáról elmélkedni…