Ricardo Kaká, a Milan korábbi brazil klasszisa az elmúlt napokban Milánóban járt és meglátogatta a klub főhadiszállását, valamint a helyszínen tekintette meg a csütörtöki Austria Wien elleni mérkőzést is.
Kakát december 31-ig köti szerződés az Orlando Cityhez, azonban korábban bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a lejáró kontraktusát. A 35 éves klasszis még nem döntött a visszavonulásról, de olasz sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy visszatér a Milanhoz és igazgatóként kap munkát a vezetőségben.
„A Milannak mindig fontos helye van a szívemben és ez egy különleges pillanat számomra.” – mondta Kaká a Milan TV mikrofonjainak. „Három év után jöttem vissza és csodálatos látni ezt a szeretetet. Csak jó emlékeim vannak. Csodálatos újra látni a klubot és a szurkolókat. Olyan, mintha soha nem mentem volna el. Messziről figyelemmel követtem a Milant, az Orlandóban semmi másról nem beszéltünk Nocerinóval. Követtük a csapatot, az összes mérkőzést, megvitattuk a híreket és a fejleményeket. MLS? Nagyon szép élmény volt számomra.”
„Döntés a visszavonulásról? Nem, még nem. Szeretném átgondolni, hogy tovább akarok-e játszani vagy pedig befejezni a pályafutásomat. Nem akarok elhamarkodott döntést hozni, ezért nyugalomra van szükségem. Nagyszerű volt visszajönni Milánóba, boldog vagyok. Volt egy hosszú beszélgetésem Fassonéval. Javaslatok? Beszéltünk néhány ötletről. Még mindig idő kell, hogy eldöntsem, futballozni akarok vagy sem. Tudom, hogy lehetőségem van visszatérni a Milanhoz, de először meg kell hoznom a döntést a folytatásról. Új Milan? Az elképzelés mindenki számára világos: visszajuttatni a Milant a csúcsra.”
Kaká csütörtökön a helyszínen tekintette meg az Austria Wien elleni Európa Liga meccset, amelyet a piros-feketék 5-1-re megnyertek és továbbjutottak a csoportkörből.
„Örömmel tölt el, hogy egy ilyen estén itt lehettem a San Siróban. A Milan igazán jól játszott és a korai kapott gól ellenére sikerült megszerezni a győzelmet. Leírhatatlan érzés újra Milánóban lenni, sétálni a városban, ahol nagyon sok emléket szereztem.” – tette hozzá.
Kaká a Milanban 306 tétmérkőzésen 104 gólt és 55 gólpasszt jegyzett.
[adrotate banner=”32″]
9 hozzászólás
Isten hozott Milanban Kaká !
Miért nem vagy megint 22 éves? Atyavilág.
Nekem még az mindig nem világos… Képben van az a variáció is,hogy játékosként is visszatér hozzánk?
Még nem döntötte el,hogy befejezi-e a labdarúgást,ha a „tovább” mellett dönt elképzelhető,hogy beszáll pár meccsre.
Annyi a biztos,hogy januárban visszatér az USA-ból,de,hogy játékosként vagy valamilyen vezető pozícióba azt még szeretné átgondolni.
Mutathatna a srácoknak egy-két dolgot,hogy mitől voltunk a világ legjobb csapata…:)))
befér
Beférne, de nem kéne kockáztatni a nimbuszát… Inkább ne szálljon be játszani.
Egy isten volt…De amikor 3 éve visszajött én láttam (élőben) és már akkor sem volt a régi.
Nem sok esélye sem lenne már beférni ,szerintem esze ágában sincs próbálkozni.
Nem sok esélye lenne már beférni 🙂
Bár a klubbal kapcsolatos hírek, a pályán mutatott játék, valamint az eredmények is annyira pozitívak, hogy nem is értem a pesszimizmusomat, nekem ez a hír eléggé furcsa.
Nyilván sokan örülnek, hogy egy legendás játékos visszatér(het) a Milanhoz valamilyen minőségben, de nem jó előjel, hogy ezt a „gyakorlatot” a Berlusconi-korszakban egy olyan válságkezelési technikaként alkalmazták, amely nem igazán volt sikeres, és funkciója leginkább az volt, hogy az elégedetlenkedő milanos közvéleményt megnyugtassa, lecsendesítse.
Az elmúlt két évtizedben ilyen célzattal hozta vissza Berlusconi Sacchit, majd Capellót. A vezetőség Cesare Maldini kinevezésével is inkább a milanos érzelmekre próbált hatni. Ancelotti megbízatása ugyan nagy sikereket hozott, de talán ez tekinthető az egyetlen ilyen jellegű kivételnek. A legutóbbi két legendás játékos, de nulla tapasztalattal bíró edző (Seedorf és Inzaghi) kinevezése pedig szintén „politikai” döntés volt, szakmailag semmi sem indokolta, hogy ők legyenek a kiválasztottak. Semmilyen értelemben nem jött be. Nem sikerült előrébb lépni, a szurkolók meg egy idő után nem tolerálták a hozzá nem értést.
Látható, hogy minden ilyen döntés – kivételnek Terim menesztését tartom – egy olyan időszakra esett, amikor – finoman fogalmazva – nem ment a csapatnak. Most is valahogy az az érzésem, hogy Kaká neve nem véletlenül merült fel. Nyilván a brazil „srác” számára is jól jön, hogy miután 2009 óta alig értékelhető, amit elért a pályán, most szinte királyként térhet vissza legnagyobb sikerei helyszínére. Nem tudom, milyen területre szánják Kakát – beszédes a lapok által megszellőztetett igazgatói pozíció -, akár még jól is kijöhet belőle a klub, de az időzítésből én arra következtetek, hogy bizony bajban van a vezetőség, és azt akarja, hogy a szurkolók befogják – legalább egy ideig – a pofájukat. Attól, hogy Kakát kinevezik valamivé – ha kinevezik -, Montella még ugyanúgy szar edző marad, aki képtelen csapatot építeni, cserélni, meccselni. „Kaká harmadik eljövetelének” pletykája olyan, mint amikor Montella a szar eredmények hatására kirúg(at)ta az erőnléti edzőt. És ugye látjuk, hogy azóta csak úgy szárnyal a Milan…
Nekem speciel nagyon tetszik az a modell, amit például a Bayern München vagy a Real Madrid alkalmaz, hogy a klub legendás játékosai számára akár jelképes, akár jelentőséggel bíró pozíciót biztosít. Ez követendő példa. Azt viszont remélem, megnézik, ért-e valamennyire az adott területhez Kaká vagy más legenda. Mert Maldinivel kapcsolatban is az volt a(z egyik) bajom, hogy nagyjából olyan címen akart teljhatalmat magának, hogy ő Paolo Maldini, a Milan legendája. Remélem, Kaká nem úgy áll a dologhoz, hogy „én bármihez értek, mert rúgtam 104 gólt a Milanban”…
Bárhogyan is, legalább arra jó lesz Kaká visszatérése, hogy lehessen nosztalgiázni a tíz évvel ezelőtti csapatról.