Elemző cikkemben annak próbálok utánajárni, milyen eszközöket alkalmazhat az új vezetés arra, hogy ez sikerülhessen. Következzen Buda Áron, a Goal.com újságírójának cikke, amelyet változtatás nélkül közlünk.
[adrotate banner=”28″]
Közel harminc év sikeres szereplése után a tavasszal lezárult az AC Milan legmeghatározóbb korszaka, a Berlusconi-éra. Az új tulajdonosok eltökélt célja pedig az, hogy újra felvirágoztassák azt a klubot, amely a Real Madriddal és a Boca Juniors-szal együtt a legtöbb nemzetközi kupát zsebelte be.
Ennek első lépéseként idehozták Adriano Galliani helyére azt a Marco Fassonét, aki korábban a Juventus, az Inter és a Napoli együtteseinél is tevékenykedett. Az „öreg kopasz” remek igazolásokat kötött és világklasszis játékosok érkeztek a csapathoz, de be kellett látni, hogy eljárt felette az idő. Az új ügyvezetőnek sincsen sokkal több haja, de ha legalább ugyanannyira sikeres lesz a „bizniszben”, mint elődje, akkor a Milan-drukkereknek egy szavuk sem lehet. A sportigazgató szerepkörét pedig a korábban az Internél játékosmegfigyelőként is dolgozó Massimiliano Mirabelli tölti be. Többek között Jeison Murillo, Ivan Perisic, Gabriel Barbosa és Marcelo Brozovic is az ő ajánlására került a városi riválishoz.
Az új vezetés legelső jó döntése pedig az volt, hogy nem akartak egy új vezetőedzőt hozni Vincenzo Montella helyére. A klubot mindig is a stabilitás és a tudatos építkezés vitte előre. Montella még fiatal vezetőedzőnek számít a maga 42 évével, de a tapasztalata és a klubnál eltöltött egy éve arra predesztinálja, hogy tovább tudjon fejlődni ő és a csapat is egyaránt.
Az új idény egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy kivel fog kezdődni a kezdőtizenegy. Az elmúlt idényben egyértelműen a Milan legjobbjai között volt Gianluigi Donnarumma. A fiatal kapus iránt a fél világ érdeklődik – legélénkebben a Buffon utódját kereső Juventus, és a mindenkit leigazolni kívánó Real Madrid -, ami nem meglepő, hiszen a Serie A elmúlt idényében mindössze 45 gólt kapott, 12 mérkőzésen pedig egyet sem. Ilyen védekezési teljesítménnyel bajnokságot lehet nyerni a világ közel összes országában.
Donnarumma a kezdetektől fogva kijelentette, hogy gyermekkora óta a Milan a kedvenc klubja és sok hosszú évet el szeretne tölteni a klubnál. Eddig minden szép és jó, azonban ahogy minden csodagyereknek, neki is van egy ügynöke, aki természetesen bezavar a képbe. A hálóőrnek 2018-ig szól a kontraktusa a Rossonerivel, ezt az ütőkártyát pedig Mino Raiola nagyon ki akarja használni. Igen, a „csodaügynök” több millió szívet tenne tönkre azért, hogy több legyen a zsebében landoló aláírási pénz. A klub által kínált 3-3,5 milliós éves fizetésről már 4-4,5 millió eurónál járnak a tárgyalások, ami nem is lenne gond, mert a tehetséges kapus teljesen megérdemli ezt a bért is. A probléma ott áll fenn, hogy Raiola egy 100 millió eurós kivásárlási záradékot is bele akar építeni a szerződésbe, ami tudjuk, hogy mivel jár. Első lépésben bejelentkezik a már említett Juventus, a Real Madrid vagy a Manchester City és zsebből kifizeti ezt az összeget, a Milan pedig nem tud ellene tenni semmit sem. Donnarummának bemeséli az ügynöke, hogy tovább kell lépnie annak érdekében, hogy tovább tudjon fejlődni, ő pedig leakasztja a transzferért járó átigazolási díj 20-30%-át.
Olasz lapértesülések szerint a kapus szülei is reagáltak természetesen az ügyben, akik nagyon szeretnék, ha a fiuk a maradás mellett döntene.
Plusz adalék a sztorihoz, hogy a milánói B-közép (alias Curva Sud) nyílt levelet tett közzé a kapus ügyében, amiben kifejtették, remélik a Milan minél előbb meg tud szabadulni a játékosmenedzserek fojtogatásától és bezárja előttük az utat. Donnarumma részéről pedig határozottságot és elköteleződést kérnek, amit a hosszabbítás aláírásával tehetne közzé. Ugyanis az ember nem csókolja meg a rivális torinói csapat szurkolói előtt a piros-fekete mezt.
Az előbb említett 45 kapott gól a bajnokság során nem tűnhet soknak és nem vetítené előre azt, hogy a gárdának égető szüksége lenne a védelem majdnem komplett cseréjére. Az elveszített 11 és a döntetlenre végződő 9 bajnoki azonban azt mutatja, hogy azért voltak gondok. Elég, ha Gabriel Palettára gondol az ember, aki 30 mérkőzés alatt 5 alkalommal állíttatta ki magát, ami a Serie A történetében rekordnak számít. Nem szerencsés, ha az egyik belső védőben ennyire benne van a rizikófaktor.
Nem is csoda, hogy az évek óta figyelt Mateo Musacchio volt a Fassone-Mirabelli korszak első szerzeménye. Az argentin-olasz középhátvéd 7 évet töltött el a Villarrealnál, ami manapság ritkaság. 26 évesen pont ideális társa lehet a valamivel fiatalabb Alessio Romagnolinak. A 22 éves olasz megbízható teljesítménnyel rukkolt elő, amikor egészséges, akkor kihagyhatatlan a kezdőből. Nem is csoda, hogy az Antonio Conte által vezényelt Chelsea 50 millió eurót sem sajnálna kiadni érte.
A szélsőhátvédek szereplése a Cafu-Kaladze-Serginho időszak óta az egyik achilles-pontja a csapatnak. Az elmúlt évek alatt biztos pontnak talán Ignazio Abate és Mattia De Sciglio volt mondható. Abate sosem tudott igazán kiemelkedni a Milanból és az olasz bajnokságból, valamint nem lesz már fiatalabb sem. A sérülékeny és több poszton is bevethető De Scigliót pedig vinné a Juventus. Nagy fegyvertény lenne, ha meg tudná tartani őt a csapat és szerződést hosszabbítana. Erre azonban jelenleg kevés az esély, így a vezetőségnek gondoskodni kell a megfelelő pótlásról.
Habár a Bundesligában a Wolfsburg nem szerepelt fényesen – csak osztályozón tudott bent maradni a csapat -, a gárda balbekkje, Ricardo Rodriguez kiváló szezont futott. A teljesítményéről mindent elmond, hogy januárban már a PSG is vitte volna. Rodriguez természetesen távozni szeretett volna a németektől, Mirabelliék pedig lecsaptak rá és nyélbe ütötték az üzletet. A svájci válogatott már át is esett át az orvosi vizsgálatokon és hivatalosan is a Milan játékosa lett.
A pálya jobb oldalára már több jelentkező van. Az előbb már említett Abate, a fiatal Calabria, valamint az Atalanta egyik meghatározó játékosa, Andrea Conti. A tehetséges olasz játékos kiváló szezonon van túl a bergamóiakkal, hiszen a Serie A-ban 4. helyen végeztek. Conti 33 bajnokin 8 gólt és 4 gólpasszt jegyzett, ami jobbhátvédként a világklasszis Dani Alvest idézi. Alfredo Pedullá, olasz átigazolási szakértő híre szerint a Milan amolyan „gyorsított eljárásban” szeretné megszerezni az Atalantától a 23 éves Contit, az ajánlatuk 20-21 millió euró körül mozog.
Vincenzo Montella egyik legnagyobb feladata talán a középpálya összeállítása lesz. Az utóbbi három évben közel 17 játékos szerepelt a klub keretében, ami azért is meglepő, mert legtöbbször egyszerre három játékos játszhatott itt a pályán. A hírek szerint újra nagy változások lehetnek ebben a csapatrészben. Nehéz olyan embert mondani, aki biztosan meg tudná tartani a helyét a kezdőben, de az Atalantától az elefántcsontparti Franck Kessié már aláírt a klubhoz. Mellé érkezhet a Lyon egyik legjobbja, Corentin Tolisso. A francia játékos 47 mérkőzésen 14 gólt és 7 gólpasszt jegyzett a 2016/2017-es szezonban, amivel tevékenyen hozzájárult Lacazette mellett ahhoz, hogy EL-elődöntőig jussanak. A másik kiszemelt a Lazio középpályása, Lucas Biglia. Ez a transzfer nem a jövőt képviselné, de 1-2 évig biztosan adhatna stabilitást és egy vezéregyéniséget a csapatnak, valamint az egyik legnagyobb riválist is sikerülne alaposan meggyengíteni.
A másik nagy kérdőjel a támadóharmad személyi összetétele körül van. A sérüléséig kiváló szezont futó Bonaventura és a tehetségét kiteljesíteni próbáló Suso biztosan maradnak, a többieknek viszont nincs bérelt helyük. A szélsőként bevethető játékosok közül az Evertontól kölcsönvett Gerard Deulofeu az egyik jelölt, őt azonban a Barcelona opciós joggal megvásárolhatja. A játékos sajtóhírek szerint úgy döntött, hogy nem igazol az MSN trió mellé, így már „csak” az angol klubbal kell megegyezniük Fassonééknak. A kalapban van még a Lazio támadója, Keita Baldé, aki Deulofeuhoz hasonlóan a Barcelona akadémiáján nevelkedett. Az elmúlt Serie A szezonban 31 mérkőzésen 16 gólt lőtt és 5 gólpasszt adott a szenegáli játékos. Az olasz lapok úgy tudják, hogy a piros-feketék és a rómaiak már megegyeztek, most a játékoson múlik, hogy a Milant vagy a Juventust választja.
A center pozícióban is hasonló a nevekkel való játék. A kolumbiai Carlos Bacca hiába lőtt 13 gólt és adott 5 gólpasszt, mégsem tűnik úgy, hogy a következő szezont is Milánóban kezdi el. A helyére érkezők között pedig ott van a kétszeres BL-győztes Alvaro Morata, aki a Real Madridban peremembernek számít Zidane-nál. Amikor számítottak rá, akkor mindig gólt lőtt. Mirabelliék malmára hajthatja a vizet a két klub közötti jó viszony, valamint az, hogy Morata menyasszonya olasz. A legjobb példa lehet talán erre a Milanból távozó Andrij Shevchenko, aki a hírek szerint felesége miatt hagyta el a hétszeres BL-győztes klubot a Chelsea együtteséért. Montellának szüksége van egy olyan támadóra, aki egymaga el tudja dönteni a mérkőzéseket, erre a feladatra pedig tökéletes lehet a spanyol.
Fassonééknak van B-tervük arra az esetre is, ha a madridiak nem engedik el a támadót. Gianluca Di Marzio, a Sky Sport Italia átigazolási szakértője tudni véli, hogy már a tárgyalások is elkezdődtek a Milan és a Torino vezetősége között Andrea Belotti ügyében. Az olasz támadó az elmúlt évben 38 mérkőzésen 28 gólt lőtt és 8 gólpasszt osztott ki, ami egy középcsapatnak számító Torinóban dicsérendő performansz. Morata és Belotti átigazolási ügye mellett a piros-feketék vezetői felvették a kapcsolatot Jorge Mendessel is. A világhírű játékosügynökkel való egyeztetésen többek között felmerült a Real Madridnál parkolópályára került James Rodriguez és az FC Porto gólzsákja, André Silva is.
Ahhoz, hogy a Milan újra a Bajnokok Ligájában szerepelhessen és ott küzdjön a serlegért, még rengeteg munkára van szükség. A játékosoktól, a szakmai stábtól és a vezetőségtől is. Az idei nyár nagyon fontos az újraépítés szempontjából, hiszen most tudják lerakni a csapatrészek alapjátékosait, mint például Donnarumma, Romagnoli, Musacchio, Tolisso, Bonaventura, Keita Baldé és Alvaro Morata. Ezzel a vázzal simán lehetne küzdeni a Bajnokok Ligája visszatérésért, amit már a szurkolók nagyon várnak. A jövő nyáron pedig már a BL-re készülve újabb klasszisok érkezhetnek a már meglévők mellé (a kínai tulajdonosok miatt a pénzzel nem lehet gond), onnan pedig már csak egy lépés az európai elitbe való visszatérés, ami nagy lépés lenne az olasz futball számára is. Az AS Roma és a Napoli az elmúlt években sem tud kilépni saját árnyékából az európai kupaporondon, a Juve mellé pedig még elférne legalább egy jó milánói gárda.
8 hozzászólás
Ha jönne egy igazi 10-es (James), akkor szerintem a 4-2-3-1 lehetne az üdvözítő.
A védelem ugye adott – ahogy a képen is látszik -, viszont onnan a Biglia, Kessié/Montolivo – Suso, James, Bonaventura – André Silva sort játszatnám. Itt nyilván feltételezve, hogy se Keita, se Belotti nem jön.
De a cikk jó, és egyetértek minden részével! 😉
FORZA MILAN!
Igazából sok újat nem tudtunk meg a cikkből, viszont nagyon jól összefoglalta az elmúlt 1-2 hónap történéseit..
Eddig hivatalosan három játékos érkezett, és szerintem mindhárom játékos határozottan erősítést jelent..
Mivel úgy gondolom, hogy teljesen felesleges a következő szezont egy rakat új játékossal kezdeni, ezért max. még két játékos érkezését találom indokoltnak..
Pl. a Ziyech-André Silva kettőssel maradéktalanul elégedett lennék, és nem is kellene több játékos..
A problémát továbbra is Montella személyében látom, de mivel már meghosszabbították a szerződését így semmi értelme tépni a szám vele kapcsolatban..
Abban viszont biztos vagyok a következő szezonban a leggyengébb láncszem az edzőnk lesz..
A legnagyobb nyomás rajta van kb, szerintem 1 rossz honap utan konnyen repülhet
Hasznos cikk, de nem elemzés, ezért örülök, hogy az első mondatot nem én írtam le…
A Szerző az átmenetet viszonylag jól áttekinti, de nem igazán elemez. Leírja, hogy mi volt eddig, hogy kik érkeztek, kik érkezhetnek, hogy kik maradhatnak, hogy mi várható a következő szezonban, de vázolni a már leigazoltakból, illetve a kiszemeltekből egy lehetséges csapatot nem elemzés.
Kíváncsi lettem volna arra, hogy várható-e változtatás a taktikában az érkezők miatt. Változhat-e Montella megítélése, a vele szembeni türelem meddig tarthat, reális célkitűzés-e a jövő évben a 4. hely a bajnokságban, fontos lehet-e az Európa-liga a Milannak stb. stb.
Szerintem úgy elég nehéz taktikáról, bajnokságról, Montelláról, a BL-helyekről és az EL-ről írni, hogy még nem tudjuk kik fognak érkezni a csapathoz. Nyilván más a helyzet, ha James vagy Deulofeu érkezik a támadósorba, vagy Tolisso/Biglia jön a középpályára. Vannak itt még bőven kérdőjelek…
Ez igaz, ugyanakkor egy elemzés arról is szól, hogy a szerző megpróbál jósolni. A történész nem attól történész, hogy megtanulta a fogalmakat meg az évszámokat, hanem attól, hogy az eseményeket képes értelmezni.
A Szerző nem nagyon foglalkozott azzal, hogy felvázolja, az érkezők kiket szoríthatnak ki, változhat-e a felállás. Tkp. meg sem próbálta. Az időzítés sem volt a legszerencsésebb. Bár a 4 igazolás sok ilyen rövid idő alatt, nehéz belőlük bármire is következtetni. Én vártam volna a helyében még egy hónapot, amikor elkezdődik a felkészülés, már vannak edzőmeccsek stb. Az egyik probléma az írással, hogy a feladat legérdekesebb részét, szinte a lényegét nem végezte el a Szerző, a másik pedig hogy rossz volt az időzítés. 10 nappal a mercato nyitása után megpróbálni elemezni egy 31 évet lezárni akaró, az újjáépítést mint célt kitűző nagyszabású tervet, amely valószínűleg még évekig fog tartani, nagy merészség volt. Nem is igazán sikerült.
Egyetertek a cikkel is es as uj tulajok eddigi csapatepitesi politikajaval is.
Sajnos az utobbi par evben a Milan nagyon egy kozepcsapatta „tette magat”.
Szerintem a csapat 70-80% an tul lehetne adni mert kozeleben sem allnak a pl. a 2007es Milanhoz.
De a tulajok is jol tudjak hogy nem lehet ugy csapatot epiteni hogy az egesz csapatot lecsereled.
Az edzo kerdesben is aza velemenyem hogy kell majd a kispadra is egy „Karcsit” alias Carlot felidezo klasszis edzo.De a tulajok nagyon okosan gondoltak hogy mivel Mo tella mar 1 evet eltoltott nalunk igy a meglevo jatekosokat ismeri legalabb es igy 5-6 jovevenyt konyeben betud epiteni a csapatba mint ha jott volna egy teljesen idegen eddzo.
Es igy kvazi adnak meg egy eselyt a romai csavonak hogy egy erosebb Milannal mire viszi majd,mert azert valljuk be a tavalyi Milannal lehet Mourinho vagy Carlo se vitte volna tobbre.
Es ha nm jon be Montella jovore vagy akar mar a teli szunetben johet meg par klasszis jatekos es egy jobb eddzo is.
De addig is drukkolokk Monti nak hogy sikerujon.
Meg egy kozeppalyas es egy igazi tamado kell jojjon h utosek legyunk!!!
Forzza Milan!!!
A cikk inkább összefoglaló mint elemzés. Stilisztikailag igen gyenge. De azért köszönjük!