Demetrio Albertini, a Milan legendája a trentói sportfesztivál vendége volt a La Gazzetta dello Sport szervezésében és a rendezvényen elmondta, hogy időre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a Milan identitása Ruben Amorim irányításával.
AMORIM MILANJÁRÓL
“Folyamatban van a csapat építése. Sok játékos kicserélődött, ahogy a vezetőség összetétele és az edző is megváltozott. Időre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon egy identitás.” – nyilatkozta Albertini.
CISSÉRŐL ÉS CAMARDÁRÓL
“Nagyon tetszett Cissé játéka és remélem, hogy Camarda is lehetőséghez fog jutni. Hiba lenne hagyni, hogy a cserepadon üljön vagy folyamatosan kölcsönben legyen szerte a világon. Bátorságra van szükség Camardával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy Amorim megfelelő szemléletmóddal rendelkezik ahhoz, hogy kibontakoztassa a tehetségét. Arra számítok, hogy Camarda képes lesz bizonyítani és megmutatni a képességeit.”
A SERIE A-RÓL
“Nem az a kérdés, hogy meddig juthatnak, hanem az, hogy hol kell végezniük. A Milannak mindenképpen ott kell lennie az első négy hely egyikén, miközben mindig a legmagasabb célokat kell kitűzniük maguk elé. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez most az építkezés időszaka. Folyamatosan ismételgetem, hogy sok év telt el, megváltozott a klub szervezeti felépítése és a keret is jelentősen kicserélődött. Az egyéni játékosok képességei és értékei önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy egy igazi csapat jöjjön létre. Ki kell alakítani egy sajátos identitást, hiszen minden csapat más és más.”
A LEGTEHETSÉGESEBB CSAPATTÁRSÁRÓL
“Mindig Marcót mondom…” – utalt Van Bastenre. ”Rövid idő alatt mindent megmutatott, amire képes volt. Ő volt az első modern csatár és még a mai futballban is modern játékosnak számítana. A tehetséges játékosok képesek egy pillanat alatt felismerni a lehetőséget az adott játékhelyzetben. Ahogy Ronaldinho is képes volt egy szempillantás alatt lerázni két-három ellenfelet magáról. Egy tehetséges játékos a lehető legrövidebb idő alatt oldja meg az adott helyzetet. Egy jó edzőnek képesnek kell lennie előre látni egy fiatal játékosban rejlő lehetőségeket.”
VAN BASTENRŐL ÉS GATTUSÓRÓL
“Pályára lépéskor az első dolog, amit elvárnak tőlünk futballistáktól, hogy érzelmeket váltsunk ki. Van Basten egy sarkazással, míg Gattuso pedig egy becsúszással képes volt érzelmeket kiváltani a szurkolókból, ezért állítottam párhuzamba őket.”
ANCELOTTIRÓL
“Karizmát és megfelelő viselkedést tanultam tőle játékosként. Mélységi irányítónak lenni azt jelenti, hogy ismerned kell a csapattársaidat, az ellenfeledet és a lehető legjobbat kell kihoznod a társakból. Mindezt tőle tanultam, de legfőképpen a karizmát. Sokat tanultam Ancelottitól, Baresitől, Tassottitól és Filippo Gallitól is.”
A FORRADALMÁR SACCHIRÓL
“Sacchi forradalmi volt abban, hogy képes volt meggyőzni minket arról, hogy valósítsuk meg az elképzeléseit. Amikor Berlusconi átvette a Milant, akkor a csapat a középmezőnyben szerepelt és ő azt mondta: »Mi leszünk a világ legjobb csapata.« Sacchi képes volt elérni, hogy ennyi klasszis ilyen szintű teljesítményt nyújtson. Megtanította nekem, hogy pusztán a megfigyelésből is lehet tanulni és ellesni dolgokat. Abban a Milanban ott volt Ancelotti és Rijkaard is, akik csapattársként és edzőként egyaránt hatással voltak rám.”
TABAREZRŐL
“Egy csapatban nem vagyunk mindannyian egyformák és ezt el kell fogadnunk. Tabarez rengeteget tanított nekem. Azt mondta, hogy egy csapat áll pozitív, negatív és bizonytalan emberekből. A szezon sorsa mindenekelőtt a bizonytalanokon múlik, mert ha rájuk inkább a negatívak – vagyis az elégedetlenkedők – vannak hatással, akkor a szezon sokkal nehezebbé válik.”
AZ ÁLMÁRÓL
“Mielőtt még arról álmodoztam volna, hogy a Milan játékosa legyek, az volt az álmom, hogy a Panini matricákon szerepeljek.” – mondta nevetve. “Aztán a Bajnokok Ligája megnyerése is egy megvalósult álmom volt. Később azt mondtam, hogy az is az álmom, hogy a Milanban fejezzem be a pályafutásomat. Ugyanakkor minden tapasztalat formált engem. Spanyolországban például sokat fejlődtem az Atléticóban és a Barcelonában is. Végül nem vált valóra az, hogy a Milanból vonuljak vissza, de a tapasztalataim által váltam azzá, aki ma vagyok.”
A MILAN ELHAGYÁSÁRÓL
“Fájó volt számomra. Soha nem könnyű elküldeni vagy nehéz helyzetbe hozni valakit a régi gárdából. Amikor visszagondolok erre, akkor mindig azt mondom, hogy a szenvedés idővel elmúlik, de a szenvedés emléke soha. Ancelottival és Gallianival a mai napig tartom a kapcsolatot és együtt is szoktunk nyaralni. A történet vége nem törli el mindazt, ami előtte történt.”
AZ 1994-ES ATHÉNI BL-DÖNTŐRŐL
“A Milan első évszázadának egyik meghatározó mérkőzéseként emlegették azt a finálét. Érzelmekkel teli meccs volt. Az egyik legszebb dolog a sportban, amikor sikerül rácáfolnod az előzetes esélyekre. A futball az a sportág, amelyben mindig fel lehet borítani a papírformát.”