Mike Maignan, a Milan csapatkapitánya nemrég egy terjedelmes interjút adott a Milan TV mikrofonjainak és beszélt a legfontosabb értékekről, a karszalag jelentőségéről, a kudarcról és talpra állásról, a kapusposztról illetve a magánéletéről is. A francia válogatott kapus kijelentette, hogy nagy büszkeség számára, hogy a Milan csapatkapitánya lehet és az egész életében Milanista lesz.
“Mindig egyedül vagyunk, mindig. A mérkőzéseken két csapat van: mi és az ellenfél, mögöttünk a szurkolókkal. Erős mentalitással kell rendelkezned ahhoz, hogy kapus legyél. Nem vagyok őrült, talán egy kicsit… Kapusként egy kicsit örültnek kell lenned. Hit, fegyelem, kemény munka, türelem, alázat. Ezek kulcsfontosságúak számomra. Hinned kell, fegyelmezettnek kell lenned a munkádban, valamint türelmesnek és alázatosnak kell lenned. Ha ezeket összerakjuk, akkor igazán nagyszerű dolgokat érhetünk el. A fegyelem a jó munkamorálról, a munkamódszerről, a kitartásról és arról szól, hogy soha ne add fel. Amikor megvan bennünk a hit és a jó munkamorál, akkor lehetünk igazán erősek. Soha nem szabad feladni, amikor nehézségek adódnak vagy amikor összezuhansz. Mindig alázatosnak kell lenned, mert nem szabad elfelejtened, hogy honnan jöttél és mindazokat az áldozatokat, amiket hoztál annak érdekében, hogy eljuss idáig. Egész életedben alázatosnak kell lenned, akár a legjobb vagy, akár csak a századik legjobb. Mindig tisztelettudónak kell lenned. Tudom, hogy az, hogy most itt vagyok, csapatkapitány vagyok és eljutottam erre a szintre, az annak köszönhető, hogy mindezen keresztül mentem korábban. Rengeteg olyan kapust láttam, aki sokkal tehetségesebb volt nálam, de nem rendelkezett ugyanolyan mentalitással és elhivatottsággal. Sok kihívással néztem szembe, mind a magánéletemben, mind a futballban. Ez erőt, energiát és mentális ellenállóképességet adott, ami a különbséget jelenti másokkal szemben, akik tehetségesebbek voltak, de nekem nagyobb volt az elszántságom.”
“Nem volt könnyű utam, de otthon minden tőlük telhetőt megtettek értem, hogy a legjobbat adják nekem. Az édesanyám sokat harcolt és rengeteget dolgozott értem és a testvéreimért. Nagyon sokat tett értünk. Öten aludtunk egy szobában egy kis házban és ezek olyan dolgok, amelyeket soha nem felejtesz el. Még akkor sem, amikor már felnősz, sikeressé válsz és jobbra fordul az életed. Ezek az emlékek soha nem tűnnek el, ezért magaddal kell hordoznod őket és nem szabad áldozatként viselkedned. Magabiztosan kell szembenézned a problémákkal. Nem volt kötelező leülnöm ide és beszélni arról, amin keresztül mentem, de az a kissrác, akit az édesanyám felnevelt, felnőtté vált és minden gondjától megszabadította őt. Az édesanyám soha nem fogja elmondani kamerák előtt, mert ő sokkal visszafogottabb nálam, de úgy gondolom, hogy büszke rám.”
“Mindenekelőtt példát kell mutatnom azzal, hogy mindig a legjobb formámat hozom a munkámban és a hozzáállásomban. Néha a mérkőzések alatt azt gondolod, hogy hibát követünk el vagy butaságokat csinálunk, de ez csak a mérkőzés nyomása. Kapitánynak lenni nagy felelősség. Nagyon büszke vagyok arra, hogy kapitány lehetek. Csak egy ilyen játékos van egy 20-30 fős csapatban. Kapitányként Te vagy az, aki soha nem adhatja fel. Nem kell szerepet játszani, csak önmagadnak lenni. Kapitányként példát kell mutatnod. Minden nap és minden pillanatban igyekszem bátorítani és motiválni a csapattársaimat anélkül, hogy visszaélnék a csapatkapitányi karszalaggal vagy a státuszommal. Egyetlen okból kifolyólag adták nekem a csapatkapitányi karszalagot: azért, aki vagyok. Nem válsz kapitánnyá vagy vezérré, hanem születni kell erre. Ez a mentalitásról, a felelősségérzetről és arról a képességről szól, hogy ne félj semmitől. Továbbá ott van az eredmények súlya, az élet súlya és az otthon rád nehezedő felelősség súlya. A felelősségvállalás olyan dolog, ami tanulható, de soha nem lesz olyan, mint aki ezzel a kvalitással születik.”
“A múltban voltak olyan utánpótlásedzőim, akik azt mondták, hogy nincs szükség arra, hogy nekem adják a CSK-szalagot, mert anélkül is kapitány vagyok. Manapság megkaptam, hogy megerősítsék ezt a rólam alkotott nézőpontot. Számomra ez nem a kapitányi karszalagról szól. Amint magunkra öltjük a Milan mezt és megérkezünk Milanellóba, attól a pillanattól kezdve a maximumot akarjuk nyújtani a gyerekekért és a nagyszüleikért, akik otthonról szurkolnak a Milannak régebb óta, mint ahogy én megszülettem. Néha az emberek vagy a szurkolók azt gondolják, hogy a játékosok egyszerűen csak végzik a munkájukat, de ez nem így van. Néha nekünk is vannak nehéz napjaink. Igaz, hogy azért fizetnek minket, hogy ezt csináljuk, de mindenkinek megvannak a saját gondjai. Ez nem kifogás, de előfordulhat, hogy egy játékos úgy lép pályára, hogy senki sem tudja azt, hogy előző nap elveszítette az édesapját. És mégis ott van a pályán. Hiszem, hogy ebben a csapatban mindenki mindent belead a pályán, még akkor is, ha néha az eredmények nem úgy alakulnak, ahogy szeretnénk. Tudod, Róma sem egy nap alatt épült fel. Mindig türelmesnek kell lenned, mindig hinned kell a munkádban és fegyelmezettnek kell lenned. És a végén meg fogod látni, hogy a türelem mindig kifizetődik.”
“Minden a tisztelet kérdése. Az emberek azért vannak itt, hogy velünk dolgozzanak. Kinyitják az ajtót, viszik a hátizsákokat, kitakarítják az öltözőt, megteremtik a biztonságot és így tovább… Nem tudok úgy elmenni mellettük, hogy ne köszönjek nekik. Néha, még ha nem is mondok külön egy jó reggeltet vagy jó estét, akkor is bólintok vagy intek és így fejezem ki feléjük a figyelmemet. Ezek apró dolgok, amelyekre odafigyelek, mert azt szeretném, hogy mindenkit ugyanúgy kezeljenek. Én ilyen neveltetést kaptam. Édesanyám azt tanította, hogy rendet tartsak magam után. Nem szerette, amikor sáros cipővel mentem haza foci után. Tudjuk, hogy milyenek a gyerekek, csináltunk ilyen dolgokat. Ezt édesanyám nem szerette, szóval így lettem nevelve. Ha valami koszos, akkor megtisztítom. Ha nem sietek, akkor mindent magamnak csinálok, a kesztyűimet és a cipőimet is én tisztítom. Amikor viszont gyorsabban kell haladnom, akkor a szertárosok sokat segítenek és hihetetlen munkát végeznek. Leültem a szertárosokkal és megtanultam tőlük, hogyan kell megcsinálni. Amikor sietek, akkor megkérem őket és mindig örömmel igent mondanak. Ahogy szokták mondani, a kesztyű akkor tiszta, amikor tiszta víz folyik le róla.”
“30 éves vagyok és senki sem képes arra, hogy ennyi év alatt ne bukjon el. Ha nem esel el, akkor nem tudsz továbblépni, mert amikor megtörténik, akkor tudatosul benned, hogy mennyire fájó elbukni. Mindig emlékezni fogsz arra, hogy mennyire fáj a kudarc és amikor elesel, akkor talpra kell állnod. Sokat követelek önmagammal szemben és ilyen vagyok másokkal is, de néha úgy érzem, hogy túl szigorú vagyok. De aztán türelmet és nyugalmat sugárzok, mert rájövök arra, hogy nem vagyunk egyformák. Túlságosan könnyű csak a saját utadra fókuszálni, de meg kell értened mások gondolkodásmódját is.”
“Egy olyan edzőnk van, aki pontosan tudja, hogyan kell kezelni az öltözőt, a játékosok emberi oldalát és a pályán való hozzáállást. Ő egy felsőkategóriás edző. Amikor edzőváltás történik, mindig megváltoznak a dolgok. Őszintén szólva nagyon szeretném jóvátenni az előző szezont. Csak ez jár a fejemben és most is erre gondolok.”
“Néha szombaton vagy vasárnap megérkezel a stadionba a mérkőzésre és kissé álmos vagy, de amint meghallod a közönséget minden megváltozik a fejedben. Csak hallanod kell az edző beszédét és többé nem leszel álmos. Tele vagy adrenalinnal. Az edző motivál és feltüzeled magad zenét hallgatva. Megérkezel a stadionba, meglátod a szurkolókat vagy az ellenfél szurkolóit, akik kifütyülnek téged. Egész héten dolgoztál. Egész életedben azért dolgoztál, hogy itt legyél. Nincs félelem és elönt az adrenalin. A kapuból mindent látok. A kapus számomra olyan, mint egy edző a pályán. Ha olvasni tudod a játékot, akkor olyan vagy, mint egy pályán lévő edző és nagyon sokat tudsz segíteni a csapattársaidnak. Néha a játék nagyon felgyorsul.”
“Nem lehet csak úgy pályára lépni és azt gondolni, hogy mindent ki fogsz védeni. Minden egyes nap javulnod kell valamiben. Sok olyan részlet van, amit senki sem lát: a kezek pozícionálása, a lábmunka, az elrugaszkodás módja. Rengeteg dolgot kell olvasni a játékban. A kapusposzt nem csak arról szól, hogy felhúzod a kesztyűt és a kapuban állsz. Amikor bemutatsz egy védést, akkor annak megvan a maga technikája.”
“Kapusként Te vagy az utolsó ember a pályán, akin át kell jutnia a labdának, mielőtt a kapuba megy. Előtte tíz játékoson kell átjutniuk, majd amikor szemben állnak veled, nem akarsz hős lenni, csak szeretnél részese lenni a csapat munkájának. A csapat keményen dolgozik és segíteni akarsz a kapott gól megakadályozásában. Gyerekként nem úgy éled meg a futballt, mint most felnőttként. Gyerekként csak örömből futballozol a barátaiddal, míg most kötelességed van, hogy eredményt érj el. Ha úgy mész ki a pályára, hogy nem bízol a csapattársaidban, akkor már a mérkőzés előtt probléma adódik.”
“Az első szezonomban, amikor megérkeztem a Milanhoz, találkoztam Zlatan Ibrahimoviccsal az öltözőben, aki azt mondta: »Üdvözöllek! Meg fogod látni, hogy itt egy család vagyunk.« Pontosan ezt tapasztaltam. A Milan sokat jelent számomra és Istennek köszönhetem, hogy most itt vagyok. Isten tarthatott volna Párizsban, de biztos vagyok benne, hogy azért vagyok itt, mert ő így alakította az utamat azáltal, amiken keresztül mentem az életem során. Az életben nincsenek véletlenek.”
“Boldognak érzem magam. Nagyon sok dolgot kaptam az élettől és Istentől. Nagyszerű családom van, az emberek szeretnek. Igaz, hogy néha szó esik számos negatív dologról, de vannak pozitívak is, például egy apa vagyok, egy barát vagyok, egy testvér vagyok, egy csapattárs vagyok, egy futballista vagyok… Sokan álmodoznak arról, hogy futballisták legyenek. Én elfogadom a státuszomat. Tudjuk, hogy fantasztikus dolog futballistának lenni. Csak nyugodtan kell kezelned. Amikor nyersz, akkor könnyű dolgod van, mert minden szuper, erősebb vagy, jobb vagy és mindened megvan. Ha elmész a plázába, felajánlanak egy pizzát és mindent megtesznek érted. De amikor veszítesz, vihar jön és nehézségek adódnak, akkor derül ki igazán, hogy tényleg erős vagy-e.”
“A Milan tett ismert emberré a világon. Amikor megérkeztem, tudtam, hogy egy nagy és rendkívüli klubhoz csatlakozok. Csak így tudod megérteni, hogy mit jelent a Milan és milyen hihetetlen klub. Rengeteg szurkoló van minden mérkőzésen és látni lehet a Milan nagyságát. Egész életemben Milanista leszek.”
“Van az élet és a showbiznisz. Néha egy kicsit el kell játszanod azt a részét is, de az alázat kulcsfontosságú. Talán furcsának tűnhet, de tetszik, amikor jön egy játékos és azt mondja, hogy ő a legjobb, ő a legerősebb és ő a number one. Ez tetszik. Ekkor az emberek azt gondolhatják róla, hogy nem alázatos, de amikor a pályán kívül beszélsz ezzel a játékossal, akkor ő teljesen más ember. Miért mondja, hogy ő a legjobb? Erről szól a showbiznisz. Néha az ilyen kijelentések motiválnak minket és igazán feltüzelnek, de azt mindig észben kell tartani, hogy emberek vagyunk és elbukhatunk.”