A spanyol élvonalban szereplő FC Barcelona hivatalos közleményben jelentette be, hogy szerződtette Franck Kessiét.
Immáron hivatalos, hogy Kessié a Barcelona játékosa és ezzel pont került a másfél éve tartó szappanopera végére. Az elefántcsontparti középpályás június 30-ig állt szerződésben a Milannal és ahogy hónapok óta számítani lehetett rá, öt év után távozott, megszegve ezzel a tavaly nyáron a szurkolók és a klub felé tett „hűségesküjét”.
Hétfőn az FC Barcelona a hivatalos honlapján jelentette be Kessié megszerzését, aki ingyen csatlakozik a katalánokhoz. A 25 esztendős középpályás négy évre, azaz 2026. június 30-ig kötelezi el magát a Barcával.
Sajtóinformációk szerint Kessié éves szinten nettó 6,5 millió eurót fog keresni, amelyhez további bónuszok társulnak. A hivatalos közlemény alapján egy 500 millió eurós kivásárlási ár kerül a szerződésébe. A szurkolóknak és a sajtónak történő bemutatása szerdán délelőtt lesz.
Kessié 2017 nyarán szerződött a Milanhoz az Atalanta együttesétől, kezdetben egy kétéves kölcsön keretein belül, majd 2019-ben automatikusan életbe lépett a kötelező vásárlási jog. A klub vezetősége összesen 32 millió eurót fizetett a játékjogáért. Kessié az érkezésétől kezdve alapember volt a középpályán és a jelentős közreműködésével 2021-ben a Rossoneri visszatért a Bajnokok Ligájába, míg 2022-ben megnyerte a Scudettót.
Az elefántcsontparti válogatott játékos összesen 223 tétmeccsen öltötte magára a piros-fekete mezt, ezeken 37 gólt szerzett és 16 gólpasszt osztott ki.
Sok sikert kívánunk, Franck!
7 hozzászólás
500 milliós kivásárlási ár??? Jézus! elmebeteg ez a világ.
A spanyoloknál az egész máshogy van. Ez inkább szimbolikus értelmű. Vannak a klubon belül 1mrd kivásárlási összeggel rendelkező játékosok is. Emlékeim szerint ezt a trendet Neymar megdöbbentő kivásárlása indította el, de lehet hogy tévedek.
Egy 32 évesért.
Mielőtt valami blm-es nekem támadna, csak poénnak szántam. Bár nem az első lenne, akinél kiderülne a plusz 6-8 év😀
Amúgy meg sok sikert neki, találja meg a számítását! Ne az ügynökét, hanem a sajátját
Nem jarsz messze az igazsagtol. Muntari, Essien…papiron 32 evesen mar mozdulni alig birtak. Kessièben is ezt látom.
Spanyolországban az élsportolókkal kötött szerződések esetében nem kötelező elem ugyan a kivásárlási ár rögzítése, de ha a szerződés nem tartalmaz kivásárlási árat, azt a bíróságnak kell megállapítania. Fennáll(na) tehát az a veszély, hogy a bíróság egy relatíve alacsony kivásárlási árat határozna meg a szerződésben, ezt akadályozzák meg a felek azzal, hogy ők maguk beépítik vagy záradékként hozzáillesztik.
A spanyoloknál ezek a rendkívül magas összegek a klubot védik; náluk nem elsősorban azzal a funkcióval bír a kivásárlási ár, amire először gondolnánk, hogy a játékost bebetonozzák, és így őt csak hatalmas pénzért lehetne leigazolnia egy sejkes klubnak. Mivel a játékos elvileg bármikor dönthet(ne) úgy, hogy felmondja a szerződését, ilyenkor a klubja sokat veszíthetne (ilyenkor egyébként a játékos fizetne a klubnak, így ez inkább csak elvi síkon áll fenn). A kivásárlási ár rögzítése tehát furcsa módon a klubot a saját játékosával szemben (is) védi, és azt a célt szolgálja, hogy a játékosnak esze ágában se legyen felmondani a szerződést. Persze erről szó sincs a legtöbb esetben.
Nyilván a nagyobb klubok esetében ezek az 500 milliós meg 1 milliárd eurós kivásárlási árak csak figyelemfelkeltésre jók, semmi másra. A kivásárlási ár rögzítése ráadásul többnyire funkció nélküli, ugyanis – bár a felek elvileg közösen kötik ki – ezt nemcsak közös megegyezéssel módosíthatják, hanem ettől – mivel a klub érdekeit hivatott védeni („kártalanítás”) – akár a klub egyoldalúan is eltérhet, nyilván lefelé. Frenkie De Jong kivásárlási ára például 400 millió euró, de a Barca ennek a töredékéért elpasszolná.
A spanyol szabályozás egy kissé elavult. Úgy gondolom, azzal lehet összefüggésben, hogy náluk a klubok és a játékosok közötti szerződések merevebbek, inkább a munkajogi szerződésekhez hasonlítanak, amelyben egyfajta alá-fölérendeltségi viszony tükröződik, tehát kevesebb bennük a polgári jogi szerződésekre jellemző mellérendeltségi elem. Amennyiben inkább az utóbbi érvényesülne, ezek az abszurd kivásárlási árak sem léteznének, sőt, nem is feltétlenül kellene kivásárlási árat rögzíteni.
A Neymar-féle kivásárlási ár alulbecslése ellenére valóban lehetne kissé józanabbul megállapítani a kivásárlási árakat, ezek ugyanis nem tükrözik a játékos potenciális értékét. A Barcelona meg a Real Madrid általában 500 millióban meg 1 milliárd euróban állapítja meg a kivásárlási árakat. Cristiano Ronaldo esetében annak idején az 1 milliárd euró még nem is volt magas, ha azt vesszük, hogy ennyi szerepel Valverde vagy a barcás Ferran Torres szerződésében is… De pl. ter Stegen, Piqué vagy Kessie 500 milliós kivásárlási ára is már megmosolyogtató.
Dr.Lansky, köszönjük a felvilágosítást. Így már teljesen érthető amúgy.
Lansky mindig odateszi🙂