Milánó Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa közigazgatási szempontból, Lombardia régió székhelye. A várost Olaszország...

Milánó

Milánó Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa közigazgatási szempontból, Lombardia régió székhelye. A várost Olaszország gazdasági fővárosának tartják, hiszen az ország legnagyobb ipari központja. Világhírét manapság a divatházainak és az operaházainak köszönheti. Népessége a 2013-as népszámlálás szerint 1 315 416 fő.

Ország: Olaszország
Régió: Lombardia
Irányítószám: 20100, 20121-20162
Körzethívószám: 02
Népesség: 1 315 416 fő
Népsűrűség: 7140,8 fő/km²
Terület: 182 km²
Időzóna: CET, UTC+1

 

FEKVÉS:

Milánó Lombardia régió nyugati részében fekszik, a Pó-síkságon. Az Olona, Lambro és Seveso folyók szelik át, illetve számos mesterségesen létrehozott csatorna, mint a Naviglio Grande és a Naviglio Pavese. A város 25 km-re keletre fekszik a Ticino folyótól, 25 km-re nyugatra az Addától és 35 km-re északra a Pótól. A legközelebbi alpesi tó, a Comói-tó, 50 km-re északra.

ÉGHAJLAT:

Milánó éghajlata nedves szubtrópusi. A téli hónapok rendszerint csapadékosak és hidegek, az átlaghőmérséklet -4 és +6 °C között alakul. A nyári hónapok csapadékosak és melegek, az átlaghőmérséklet +15 illetve +28 °C közötti. Télen gyakoriak a nagyobb havazások, habár intenzitásuk és gyakoriságuk az utóbbi húsz esztendőben csökkent. Az átlagos hóvastagság 35–45 cm között alakul, a legnagyobb értéket 1985 januárjában mérték, amikor is 80–100 cm között volt. A lehulló csapadék mennyisége egész évben magas, átlagosan 1000 mm körül van.

LÁTVÁNYOSSÁGOK:

Piazza del Duomo (Dóm tér): Milánó szíve és egyben geometriai középpontja, amit a dóm hatalmas tömege ural. A korábbi évszázadokban szegényes épületek sokasága vette körül, hiszen a város korábbi központja a mindössze száz méterrel távolabb fekvő Piazza dei Mercanti volt. Vincenzo Seregni már a 16. században át akarta alakítani a teret, azaz le akarta bontatni a szegényes lakóházakat és pompás palotákat szeretett volna helyettük építtetni. Álma azonban nem valósult meg, akárcsak Napóleoné, aki 1807-ben ambiciózus tervek alapján szintén újra akarta rendezni Milánó központját. A teret végül 1862–1878 között építették át Giuseppe Mengoni építész díjnyertes pályázata alapján. A villamosokat 1929-ben eltérítették, így a tér elnyerte mai formáját. A Dóm az egész teret uraló építmény az olasz gótika egyik mesterműve.

Piazza della Scala: A nevét az itt álló világhírű operaház, a Teatro alla Scala után kapta. A teret a Galleria Vittorio Emmanuele II passzázs köti össze a Piazza del Duomóval. A teret Leonardo da Vinci szobra díszíti. A térről keleti irányban induló Via Case Rotte vezet a kis Piazza San Fedelére, majd innen a Via Omenoni vezet tovább a Piazza Belgioiosóra. A tér legfőbb látnivalói közé sorolható a világhírű Scala operaház és Leonardo da Vinci szobra.

A szerző: norberto012