Andrea Conti, a Milan olasz jobbhátvédje elmondta, a körülötte lévő emberek és a rajongók adnak neki erőt ahhoz, hogy egy ilyen nehéz periódus után talpra álljon.

Conti milánói pályafutása nagyon balszerencsésen indult, ugyanis az előző szezon elején az egyik edzésen elszakadt a keresztszalag a térdében. Ezt követően meg kellett operálni és fél év kihagyás várt rá. Áprilisban közel állt a visszatéréshez, azonban rásérült a térdére és ismét megműtötték.

A 24 éves olasz játékos az elmúlt hetekben folytatta a rehabilitációt és hétfőn már ő is ott volt Milanellóban a felkészülési időszak kezdetekor. Conti szerint a pozitív gondolkodás az egyik legfontosabb szempont egy ilyen nehéz időszak átvészelése esetén.

“Egész nyáron edzhetek, mivel az orvosok és a fizioterapeuták beleegyeztek. Edzésben kell lennem, különösen két súlyos sérülés után. Csak 10 napos nyaralásom volt és szükség volt a feltöltődésre. Pozitívan kell gondolkodni egy ilyen időszak átvészeléséhez. Szinte mindig itt vagyok Milanellóban. Szeretek itt lenni a csapattársaimmal és együtt edzeni. A szakácstól kezdve egészen a sportigazgatóig mindenki megmutatta, hogy mennyire törődnek velem és ez erőt ad nekem a kitartáshoz illetve ahhoz, hogy a lehető legjobban folytassam a felépülést.” – mondta Conti a MilanTV mikrofonjainak.

“Nagyszerű itt lenni. Nagyon jól kijövök a csapattársaimmal és a nyári szünet alatt is tartottam velük a kapcsolatot. Olyanok számomra, mintha a testvéreim lennének és hosszú ideje ismerném őket. Boldog vagyok, hogy ilyen csapattársaim vannak. Gattuso? Az edző nagyon kemény. Energiát ad nekünk és ez nagyon fontos.”

“Szurkolók? Csak köszönetet mondhatok nekik, amiért egész évben támogattak minket. Bár sérült voltam és nem játszottam, de mindig mellettem álltak és remélem, hogy meg tudom hálálni a bizalmat a pályán.” – tette hozzá.

11 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. Teljesen kiesett egy éve, ráadásul valszeg sose lesz már a régi, szeme láttára hullik szét a csapata, mindent beleadva harcolhat a 10. helyért, holott 2 szezonnal korábban, Bergamóban ki tudja milyen sikerekben gazdag jövőről álmodozott. Mi mást tehetne, mint hogy “pozitívan gondolkozik” és reménykedik (ha másban nem is, legalább abban, hogy nem “Cotni” vagy “Cinto” lesz a pumájára írva)

      • Mert egy éve nem játszik. Calha se játszott egy évig, a fél szezonja egy rakás **** volt. És ő “csupán” formán kívül volt. Conti ezzel szemben egymás után 2x szenvedett nagyon súlyos/súlyos sérülést, ráadásul ennek következményeként természetesen formán kívül is van. Miért is kéne hasonlóan játszania, mint azelőtt?

        • ez a megnyilvánulás nagyon pesszimista nézetre vall. Már miért jatszana rosszul? Nem egy példa volt már nagy sérülések utani visszatérésről. Ronaldo rémlik? Nem is egyszer. A legnagyobb félni való vele szemben az lehet, hogy újra rásérül nem az, hogy elfelejtett focizni

          • Szerintem az elmúlt több mint fél évtized sikertelenségéből kiindulva inkább a pesszimizmus a realitás a házunk táján. Ne felejtsd el, hogy a majomszeretet nem ugyanaz a szeretettel. Már a kínai pénzszórásnak se volt értelme -vissza is keresheted a véleményem – erre most meg jön egy uzsorás keselyű, aki a csontról lerágja a húst, mi alapján is kellene optimistának lennem/lennünk?

            Hogy Contiról is szó essen, legyen igazad. Nekem elég egy hét kimaradás is edzésből – ami nem foci – de már gyengébben teljesítek, csak gyanítom, milyen lehet egy év kihagyás….

          • Sajnálom, hogy megint dupla post, de nincs szerkesztés. Ellenpéldának esetleg Giuseppe Rossi? Annak idején az egyik legnagyobb olasz tehetségnek tartották, aztán bumm, Conti féle sérülések és kb vége is lett a palinak. Sajnos ez is benne van.