Nem sok ideje van pihenésre a csapatnak, a piros-feketék a hétközi Európa Liga mérkőzés után újra pályára lépnek, ezúttal a Genoát fogadják hazai pályán. Vincenzo Montella megtartotta az ilyenkor szokásos sajtótájékoztatóját.

“A Genoa ellen nem könnyű játszani. A pálya minden szegletén nagy nyomást helyeznek az ellenfélre és szoros emberfogást alkalmaznak. Ez ismét egy olyan meccs lesz, amit nem a labdabirtoklás fog eldönteni. Csak gondoljunk vissza a tavalyi Juventus elleni találkozójukra, amelyen három gólt szereztek. A Genoa bárki ellen képes győzni illetve veszíteni. A tabella? A tervezettnél kevesebb pontunk van. A csapatnak nyugodtan, felszabadultan kell játszania. A Genoa ellen határozottsággal kell pályára lépni és megnyerni a mérkőzést. Mérkőzésről-mérkőzésre gondolkozom és most csak a vasárnapi összecsapásra fókuszálok.”

“Kritikák? Elfogadjuk a kritikákat, habár nem értek az összessel egyet. A Napoli után a mi csapatunk rendelkezik a legtöbb kapura lövéssel és ezek a játékosok 70 percen keresztül nagyszerűen játszottak a Roma ellen, valamint az Inter ellen a második félidőben. Meg kellett volna nyernünk a derbit és most valószínűleg minden másképp lenne. Motiváció? Nagyon motivált vagyok. Boldog vagyok, hiszen a Milan edzője lehetek. Teljes mértékben tisztában vagyok a munkám kockázataival, de az az életem része. A szurkolók nem a játékunk miatt boldogtalanok, hanem azért mert veszítünk.”

“Mirabelli? Remek a kapcsolatom vele, jól kijövünk egymással. Minden mérkőzés után együtt vitatjuk meg az eseményeket. Ez most sem lesz másképp és remélhetőleg egy győzelmet fogunk kielemezni. Köszönöm a vezetőségnek, hogy úgy határoztak, a sok változás és az új korszak ellenére velem akarják folytatni a munkát.”

“A játékosok nem a legjobb ütemben fejlődnek és nem mutatták meg a valódi adottságaikat, de ez nem fizikai, hanem pszichológiai probléma. Ezen folyamatosan dolgozunk. Kalinic? Teljesen felépült és kezdeni fog a mérkőzésen.” – fejezte be.

15 hozzászólás a bejegyzéshez

  1. “A szurkolók nem a játékunk miatt boldogtalanok, hanem azért mert veszítünk.”

    A szurkolók valóban boldogtalanok amiatt, hogy veszítünk.

    A mutatott játék miatt valóban nem lehetnek boldogtalanok, ugyanis nincs mutatott játékunk.

    Cáfoljon rám mielőbb! 🙂

  2. “A játékosok nem a legjobb ütemben fejlődnek és nem mutatták meg a valódi adottságaikat, de ez nem fizikai, hanem pszichológiai probléma. Ezen folyamatosan dolgozunk.”

    És ez kinek a hibája kedves Montella?

    Te vagy az edzői stáb feje,a te elképzeléseid alapján dolgozik az erőnléti edző,a pszichológus,a kapusedző;talán nem megfelelőek az utasításaid?

    Montella takarodj!

  3. Felhoz egy olyan 70 percet amikor kb alig volt kapuralővésűnk és 4 meccsel ezelőtt volt. Ha nyerünk halgatjuk majd 4 fordulón át. Az évben támadásban 1 értékelhető félidőnk volt az első 1-2 fordulón kívül ami az Inter ellen volt de ott is borzalmas volt a védelem

  4. Bár nem mindegyik nyilatkozatában hangzik el, azért zömmel szerepelnek Montellánál az alábbiak.

    1) A soron következő ellenfél kellemetlen/erős/veszélyes/nehéz ellene játszani stb.
    2) Jó a kapcsolata a vezetőséggel
    3) Boldog, hogy a Milan edzője lehet
    4) Teljesen érdektelen statisztikai adatok, mint például a mostaniban azt, hogy hányszor lőtt kapura a csapat.

    A 4) ponttal kapcsolatban a következőt jegyezném meg.

    Személy szerint nagyon kedvelem a különböző statisztikai mutatókat, de leginkább csak azokat, amelyekből egy adott játékrendszerre, stílusra, egy csapat egészére vagy edzői gondolkodásmódra lehet következtetni. Vannak persze olyan statisztikai elemek, amelyek kiemelése akár feleslegesnek is tűnhet, mert egy bizonyos stílushoz egyértelműen hozzátartoznak. A Barcelonánál például a labdabirtoklási fölény emlegetése szinte irreleváns, mindenki tudja, hogy annak a stílusnak az az egyik alapeleme.

    Egy edző részéről a statisztikai mutatók kiemelése kétélű fegyver. Amennyiben nyer a csapata, megteheti, hogy a sikert megerősíti a statisztikával: “Megérdemelt a sikerünk, mert a gól(ok) mellett többet lőttünk kapura, többet birtokoltuk a labdát, több helyzetet dolgoztunk ki…” Vereség vagy sorozatos gyengébb teljesítmény esetén – és itt a Milan esetében erről van szó – azonban inkább szánalmas, ha erre alapoz egy edző. A statisztika ugyan remek muníció, ha nyert helyzetben kell alátámasztani azt, amit nem is feltétlenül kellene már indokolni (“a győzelmet nem kell megmagyarázni”), de nevetségesnek hat, ha egy gyenge teljesítményt próbálnak vele palástolni, az adatokat felhasználva védekezni, mert úgy tűnhet, hogy más nincs a tarsolyban…

    A Montella által idézett kapura lövési mutató abban az esetben, ha nem 12 gólt szerzett volna a Milan 8 meccsen, akár jól is mutathatna. De a kapura lövési mutatóból – és ezért érzem butának Montellát, hogy ebbe belemegy – további kérdések merülnek fel, amikre kíváncsi lennék, miként válaszolna.

    Hogy lehet, hogy ennyi kapura lövésből ilyen kevés gólt szerez a Milan?
    Nem arról van-e szó, hogy a játékosok azért próbálkoznak mindenhonnan lövéssel, mert elfogy a tudományuk 25-30 méterre a kaputól?
    Egy megfelelően felépített, megtervezett támadójátéknál a rengeteg kapura lövés annak a játékszisztémának, stílusnak a szerves részét képezheti, de vajon ez a Milanra is elmondható?
    A lövések igazi helyzetekből jönnek-e, ziccerekről vagy 35 méteres “lesz, ami lesz” alapú lövésekről beszélünk?

    Ezekre a kérdésekre persze nem kell válaszolnia, az a lényeg, hogy Montella boldog. És mi másra is lenne szüksége, így, hogy közelednek az ünnepek?…

    • Sajnos nincs mire tamaszkodnia az irrelevans statisztikai adaton kivul. Semmi mast nem tudna felhozni mentőövként. Ami -ahogy írtad- ujabb es ujabb kínos kèrdèseket vetne fel a Misternek.

      Egy biztos mostmar. Egy építkezéshez hozzáértő mesterember kell ès nem pedig egy sajtószóvívő bájgúnár.